HITHŐSÖK BOTLÁSA

Amikor a víz elapadt Kádés-Barneában, ahol Izráel táborozott, lehetőség kínálkozott arra, hogy a nép Istentől kérjen segítséget. A múltban is mindig gondoskodott róluk, miért tenne most másként? Ők azonban gyorsan elfeledkeztek a korábbi dolgokról, és megint csak régi panaszaikat zúdították Mózesre és Áronra.

Olvassuk el 4Móz 20:1-13 verseit! Mit parancsolt az Úr Mózesnek, és ő mit tett ehelyett? Vajon Isten szelíd, hűséges és áldozatos szolgája akkor miért viselkedett rá egyáltalán nem jellemző módon, úgy, mint akinek nincs hite, bizalma az Úrban?

Bizonyos mértékig érthető Mózes feszült lelkiállapota, hiszen akkoriban temette el nővérét, ami kétségtelenül mély fájdalommal töltötte el. Mindennek tetejében pedig újból ugyanazt a panaszáradatot kellett végighallgatnia, amivel a mostani zúgolódóknak már az atyái is keserítették. Az Úr szemében azonban ez nem volt mentség. „A víz bőségesen buggyant ki a kősziklából és kielégítette a népet. Azonban nagy hiba történt: Mózes ingerülten szólt a néphez… Amikor… magára vállalta azt, hogy önmagától emel vádat ellenük, ezzel megszomorította Isten Lelkét, és ártott a népnek. Türelmének és önuralmának hiánya nyilvánvalóvá lett. Így a népnek okot és alkalmat adott annak megkérdőjelezésére, hogy vajon a múltban megtett útjukon Isten irányítása, vezetése alatt álltak-e vagy sem? Sőt, saját bűneikre is mentséget találtak. Mózes éppen úgy megsértette Istent, mint ők. Azt mondták, hogy Mózes életútja és magatartása kezdettől fogva kiérdemelte a kritikát és a megrovást. Most végre megtalálták azt az ürügyet, amely után vágyakoztak, és amely segítségével elvethették mindazokat a dorgálásokat, amelyekben Isten részesítette őket szolgája, Mózes által" (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 382–383. old.). Az Úr leghűségesebb és legszorgalmasabb szolgáinak is óvatosnak kell lenniük! Mózes bűnét az teszi még súlyosabbá, hogy aki elkövette, oly nagy kiváltságokat kapott. Gondoljuk át, hányszor látta Mózes Isten hatalmának megnyilvánulását; hányszor volt újra és újra szemtanúja az Úr csodálatos kinyilatkoztatásainak! Mégis, e sok tapasztalat birtokában is engedte, hogy énje felszínre kerüljön, és uralkodjon rajta. Milyen figyelmeztetés ez mindnyájunk számára!

Idézzünk fel egy esetet, amikor elfogyott a türelmünk, és igazán durva, rossz dolgot tettünk! Hányszor kívántuk már, bárcsak vissza tudnánk pörgetni az időt, meg nem történtté téve az okozott kárt?!


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: