Aki ismeri János evangéliumát, kíváncsian olvassa János első levelét is. A levél olvasása közben azt tapasztalhatjuk, hogy bevezetése hasonlít az evangélium bevezetéséhez.

1Jn 1:1-5 verseit vessük össze Jn 1:1-5 szakaszával! Milyen közös vonásokat találunk bennük?

Mindkét igeszakasz majdhogynem ugyanúgy kezdődik: egy múltbeli eseményre mutatnak vissza a „kezdet" szóval, amely nyilvánvaló utalás 1Móz 1:1 versére, vagyis a teremtésre. Mindkét szakasz különbséget tesz az Atya Isten és az Ige között, illetve egymás mellé, egymással szoros kapcsolatba helyezi őket. Mindkettőben megtalálható az „élet" és a „világosság" képe is. Kétségtelenül sok a közös vonás e két rész között, de adódnak eltérések is.

János evangéliuma nagy hangsúlyt fektet Jézusra, mint Teremtő Istenre. Noha Jézus teljes megnevezése 1Jn 1:3 versében – „az Ő [Atya] Fiával, a Jézus Krisztussal" – egyaránt utal Jézus emberségére és istenségére is, János első levelének bevezetője az Isten kifejezést nem alkalmazza közvetlenül Jézusra, mint ahogy János evangéliuma teszi. Az evangélium világosan beszél Jézus teremtői szerepéről. Nélküle semmi sem lett, ami lett, vagyis egyetlen teremtett dolog sem létezik tőle függetlenül. János ennél világosabban már nem is szólhatott volna Krisztus istenségéről, valamint teremtői mivoltáról.

Mit hangsúlyoznak Jn 1:1-5 versei, amelyek nem lelhetők fel 1Jn 1:1-5 verseiben?

János első levele ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a szemtanúk szerepére és az általuk (tekintéllyel) hirdetett tanúbizonyságra, ami nem jellemző a tárgyilagosabb és kevésbé személyes hangnemben írt János evangéliumára.

Gondoljunk bele, mi mindent tudunk Jézus életéről! Mit tett, mondott és szenvedett? Miért vállalta mindezt? Eközben időzzünk el annál a gondolatnál is, hogy az Ember Isten volt a Teremtő! Minek a reményét nyújtják ezek az igazságok, mivel bátorítanak? Hogyan segíthetnek az élet nehézségeivel való küzdelmek során?