A megbocsátás azt jelenti, elengedjük azt, ami elmúlt; hagyjuk, hogy megtörténjen, ami eljön; és hagyjuk létezni azt, ami most van.

A megbocsátás által elengedem a múlt ítéleteit, problémáit, kudarcait, és véglegesen búcsút mondok nekik. Eltörlöm jövendöléseimet, gyanúimat, rossz előérzeteimet, és nyitottan várom, mit hoz a következő pillanat. Megerősítem a kettőnk közötti kapcsolatot…

A megbocsátás azt jelenti, hajlandó vagyok elfogadni a másikat szeretetünk és egyenrangú voltunk, gondoskodásunk és összetartozásunk, őszinteségünk alapján, most és a jövőben.

A megbocsátás azt jelenti, hajlandóak vagyunk elfogadni, amit a jelen hoz, és anélkül várjuk a jövőt, hogy elfojtanánk saját spontán reakciónkat, vagy a másikét. – David Augsburger