Gondolkoztunk már azon, hogy vajon milyen lehet a mennyben, az új földön? Felismerjük majd egymást? Örökké fiatalok leszünk? Mit fogunk ott csinálni? Találunk magunknak valamilyen foglalkozást, vagy csak Istent dicsőítve énekelünk? Utazgatunk a világegyetem más részein? Mennyire fogunk emlékezni földi életünkre? Nem mi vagyunk az elsők, akik ilyen kérdéseket tesznek fel!

Mit akartak tudni a sadduceusok az elkövetkező életről? Mt 22:23-28

Mit felelt Jézus? Mt 22:29-30

Jézusnak Máté evangéliuma 22. fejezetében lejegyzett szavai a sadduceusokkal folytatott beszélgetése részét képezték. A zsidó vezetők sadduceusoknak nevezett csoportja tagadta a testi feltámadás lehetőségét. Jézusnak ott egyáltalán nem állt szándékában kimerítő leírást adni az örök élet körülményeiről. A szövegkörnyezet világossá teszi: Jézus azt akarta kiemelni, hogy a halál már legyőzött ellenség. Szavaival túlmutatott a halál és a feltámadás valóságán. A meghaltak biztonságban vannak emlékezetében; ezért is hívhatjuk az Urat Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének. Jézus megjegyzése viszont arra is világosan utal, hogy minden folytatólagosság ellenére, noha az átmeneti életben nyert, egyedi, saját személyazonosságunkkal fogunk feltámadni, számos dolog ott már egészen másként lesz.

Említsünk néhány példát arra, hogy mi az, ami az újjáteremtett földön már nem lesz? Jel 21:1, 4, 22-27; 22:5

Aki szeret a tengerparton nyaralni, talán csalódottan olvassa, hogy tenger nem lesz többé. Akik viszont először hallották e szavakat, azoknak a tenger fenyegetést jelentett. Izráel sosem volt hajós nemzet; jó okuk volt rá, hogy féljenek az óceán sötét mélységeitől. Ugyanakkor számos evangéliumi elbeszélésből tudjuk, hogy sokszor még a Galileai-tenger átszelése is ijesztő élmény lehetett. János, A jelenések könyve írója azt fejezte ezzel ki, hogy az Isten által teremtett új világban nem lesz senki és semmi, ami fenyegetést vagy veszélyt jelenthetne számunkra. Örökre biztonságban leszünk!

Próbáljuk meg elképzelni a betegségek, halál, félelem és veszteségek nélküli világot, ahol egyre csak fejlődni fogunk, növekedni tudásban, szeretetben!