A keresztények is könnyen tévútra térhetnek. Van, akinek hite középpontjában a Biblia áll, mások a gyülekezetre, vagy egyházuk tradícióira és tanításaira figyelnek inkább. Mindennek megvan a maga szerepe, de sok problémát okozhat, ha ezek elterelik a figyelmünket Jézusról, üdvösségünk egyetlen Forrásáról!

Mi, hetednapi adventisták gyakran mondjuk, hogy hitünk középpontja az „igazság". Ezzel nincs is gond egészen addig, amíg az igazság fogalma mögött nem csupán olyan tantételek listáját értjük, amelyeket elméleti síkon elfogadunk. Hitünk középpontjában úgy álljon az igazság, amint Jézusban láthatjuk. Hiszünk Valakiben, aki kinyilatkoztatta Istent; aki eljött, hogy megváltson; aki a mennyei Közbenjárónk, és aki visszatér majd, hogy hazavigyen. Ez legyen a legfontosabb számunkra!

Mit tanítanak az alábbi bibliaszövegek arról, hogy Krisztus áll a hitünk középpontjában? Ef 2:4-10; Tit 2:11-14

Ef 2:4-10 kivételesen gazdag szakasz. Többször is kiemeli, hogy kegyelem által tartatunk meg. A kegyelemről azt mondja, hogy „felséges gazdagság" (7. vers), ami Isten „nagy szerelméből" (4. vers) lehet a miénk. A kegyelem ajándék, ingyen van; nem lehet kiérdemelni. Cselekedeteinkkel nem nyerhetünk örök életet. Ha így lenne, henceghetnénk saját jóságunkkal. Isten kegyelme az, ami láthatóan megváltoztatja mindennapi életünket, és képessé tesz arra, hogy „jó" cselekedeteket (10. vers) hajtsunk végre. Tehát valójában még a jótetteket is Isten munkálja bennünk!

Milyen nagyszerű leírását találjuk ApCsel 17:28 versében annak, hogy Krisztus a hitünk középpontja? Lásd még Gal 2:16-20!

Hogyan segíthetnek az Adventista Egyház tanításai azt megérteni, amit Krisztus értünk tett? Tegyük fel például, hogy valaki a pokolbéli örökös szenvedésben hisz. Hogyan befolyásolná ez, ill. más hamis tanítás azt a képet, amit Krisztusról kialakít? Miért olyan fontosak a helyes tanítások, ha jobban meg akarjuk ismerni Jézust?