„Péter inti testvéreit: 'Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében' (2Pt 3:18). Ha Isten gyermekei növekednek a kegyelemben, úgy szavát is mindjobban megértik. Új fényt és új szépséget fedeznek fel szent igazságában. Erről az igazságról tesz bizonyságot az egyháztörténelem évszázadok óta, és fog is tenni az idők végezetéig.…

Hit által az elkövetkezendőkre tekintünk, hit által fogadjuk el Isten szavát, mint lelki növekedésünk zálogát, hit által lehetünk meggyőződve arról, hogy emberi képességeink egyesülnek Istenéivel, és lelkünk minden ereje közvetlen kapcsolatba kerül a világosság Forrásával. Ujjonghatunk afelett, hogy ami Isten gondviselésében érthetetlen volt, akkor világossá válik" (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. 21. kiad. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. 83–84. old.).

ÖSSZEFOGLALÁS: A hit tapasztalat, bizonyosság és bizalom. A Szentírás szerepet játszik a hit kialakulásában, erősödésében és megőrzésében. A hit azonban nemcsak hiedelem, hanem egy elv, ami meghatározza, hogyan élünk Isten és mások előtt.

Beszélgessünk róla!

1. A zsidókhoz írt levél 11. fejezete a hit hőseit vonultatja fel előttünk. Ők sem voltak azonban tökéletesek, felfedezhetünk hibákat jellemükben, cselekedeteikben egyaránt. Milyen bátorítást nyerhetünk általuk, amikor megkísért a gondolat, hogy bűneink és hibáink miatt feladjuk hitünket?

2. Sokan kerültünk már hitválságba életünk során. Hogyan éltük túl ezt a válságot? Mit tehetünk családtagjainkért vagy gyülekezetünk tagjaiért, amikor hasonló küzdelmeken mennek át? Mit tanultunk saját tapasztalatainkból, ami segíthet nekik?

3. Mi minden jelenthet kihívást hitünk számára? Intellektuális kérdések, pl. ahol a tudomány ellentmond a Bibliának? Esetleg munkahelyi vagy életkörülményeink, a kikapcsolódás formái? Vagy inkább emberi kapcsolataink? Miért fontos szembenézni a hitpróbák formáival?

4. Nincs szükség hitre ahhoz, amit bizonyítani tudunk; hit ahhoz kell, amit nem lehet bizonyítani. Miért fontos tisztán látni, hogy a hitünk mellett felsorakoztatható bizonyítékok dacára mindig maradnak olyan kérdések, amelyeket nem értünk egészen?