ÍRÁSMAGYARÁZAT

Az írásmagyarázat a bibliaszöveg eredeti jelentését kutatja. Arra összpontosít, mit akart elmondani az író, és mit jelentett az adott szakasz az eredeti olvasóknak.

Mi az eredeti, írásmagyarázati jelentése Róm 2:14-16 verseinek? Vö. Ez 3:17-19; Róm 10:12-17

Nem kérdés, hogy lesznek a mennyben, akik soha nem hallották az evangéliumot. „A pogányok között vannak olyanok is, akik tudatlanul imádják Istent, akikhez a világosság még nem jutott el valamiféle emberi közbenjárás, segítség útján. Nos, ezek mégsem pusztulnak el. Bár Isten írott törvényét nem ismerik, de hangját már hallották, mikor szól hozzájuk a természetben, és így tették meg azt, amit a törvény megkövetelt tőlük. Munkálkodásuk nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Szentlélek már megérintette szívüket és felismerték, hogy Isten saját gyermekeinek ismerte el őket" (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2002, Advent Kiadó. 543. old.).

Isten néha emberek közreműködése nélkül ér el pogány területen élőket, és megmenti őket. Azért üdvözülnek, mert a Szentlélek érintette szívüket, ők pedig készségesen fogadták késztetését, és ez cselekedeteikben is megnyilvánult. Nemcsak azért nyernek üdvösséget, mert lelkiismeretüknek engedelmeskedve élnek, hiszen akkor a törvény megtartása által üdvözülnének, aminek lehetőségét azonban kizárja az Újszövetség (Róm 3:28; Gal 2:16). Róm 2:11-16 tárgya az, hogy úgy a zsidóknak, mint a pogányoknak számot kell Isten előtt adniuk; itt nem az üdvösségről van szó. Pál Róm 2:12-ben magyarázza, hogy Isten nem személyválogató, amire előzőleg, a 11. versben utalt: „Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg." A törvény nélkül valók a pogányok, akik nem kapták meg az írott törvényt, mint az izraeliták a Sínai-hegyen. Ha elvesznek, nem azért vesznek el, mert nem ismerik az írott törvényt, hanem mert bűnösök, és áthágták a törvényt, ami „be van írva az ő szívükbe", lelkiismeretükbe (15. vers).

A zsidók és a pogányok felett is a rájuk vonatkozó törvény alapján hangzik el az ítélet – a zsidókra az írott törvény, a pogányokra pedig a szívükbe írt törvény alapján. A pogányok számára a lelkiismeret tölti be ugyanazt a szerepet, amit a zsidóknál az írott törvény. A Szentírás világosan kijelenti: „Nincsen igaz ember egy sem" (Róm 3:10, új prot. ford.). Ez azt jelenti, hogy bűnösök a zsidók és a pogányok is, és egyedül Jézus Krisztus kereszthalála által kaphatnak üdvösséget, nem a törvény megtartása révén!


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2009. 1. negyedév

A prófétaság ajándéka – a Szentírásban és az adventtörténelemben

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: