Az engesztelésről szóló tanítás

Az öreg juhász beteg és vak volt, haldoklott, amikor kórházba került. Amíg ott volt, az unokája mindennap meglátogatta, és olvasott neki; az öregember szívesen hallgatta a gyerek hangjának lágy zengését. Egy nap a lány egy Bibliát talált a szobában, amit egyik barátja hagyott ott. Véletlenszerűen kinyitotta 1János 1. fejezeténél, és elkezdte olvasni. Az öreg figyelmesen hallgatta, és amikor unokája ahhoz a részhez ért, hogy „…Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől”, félbeszakította.

„Mondd csak – kérdezte –, tényleg ez áll ott?”

„Igen, Papa, ez.”

„Elolvasnád nekem még egyszer?”

„’…és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.’”

Néhány másodpercre csend lett, azután az öreg megkérdezte:

„Biztos vagy benne, hogy ez áll abban a könyvben?”

„Igen, Papa, biztos.”

„Kérlek, fogd meg a kezem, tedd az ujjam arra a szakaszra, és olvasd el megint!”

A lány így is tett, miközben könnyek csordultak ki a világtalan szemekből. Az öregember hallhatóan nagy erőfeszítést téve, mégis magabiztosan megszólalt: „Drága gyermekem… Ha valaki megkérdezné tőled, hogyan haltam meg, kérlek, mondd el, hogy… megtisztulva!”

Ez a történet azt mutatja, hogy az engesztelésről szóló tanítás nem elvont elmélet a megváltással kapcsolatban, sokkal inkább Isten megmentő ereje az elbukott, bűnös emberek életében.

De mi is az engesztelés? Azt mondhatnánk, hogy általánosságban az engesztelés szó minden olyan akadály eltávolítására utal, amely gátolja Istennel való kapcsolatunkat. Bizonyos értelemben az engesztelés egyenértékű a megbékéléssel, de felöleli még a bűnhődés fogalmát is; minden akadály eltörlésének képét vetíti elénk, ami Isten és köztünk áll. Az engesztelés tana kihangsúlyozza, hogy kizárólag Krisztus áldozata lehet a bűnhődés különleges eszköze, amely által eltűnik az Isten és köztünk emelkedő válaszfal – a bűn –, és ennek következtében megbékülhetünk az Úrral.

Az engesztelés voltaképp az a bibliai tan, ami körül az összes többi forog; amelynek középpontja Krisztus élete, halála, feltámadása, mennybemenetele, közbenjárása és visszatérése. Kimondja a bűn jelenlétét, a megváltásra való alapvető és kétségbeesett szükségünket, és azt, hogy Isten szeretettel gondoskodott a megmentésünkről.

Az Istenről szóló bibliai tan helyes megértése is nélkülözhetetlen az engesztelés értelmezéséhez. Isten szeretete Jézus Krisztus által tette lehetővé a vele való egység és kapcsolat helyreállítását. Sosem szabad azt a látszatot keltenünk, mintha Krisztus halálára azért lett volna szükség, hogy ezzel vegye rá Istent az emberiség iránti szeretetre. Isten küldte el Krisztust meghalni értünk, mert már azelőtt is szeretett minket. Az engesztelés bibliai tana Istennek a bűnös és engedetlen teremtményei iránti szeretetén alapszik.

Az engesztelés jótéteményének teljességét csak azok élvezhetik, akik – miután megérintette őket a Szentlélek – elfogadják Istennek a Krisztusban való megváltását, mint a megbocsátás és a megbékélés kizárólagos eszközét. Szívük megtelik Isten és Krisztus iránti szeretettel és hálával e határtalan áldozat láttán.

Őszintén reméljük tehát, hogy miközben e negyedévben Krisztus helyettesítő áldozatának jelentőségét tanulmányozzuk, egyre nagyobb elkötelezettséget érzünk majd az iránt, aki annyit szenvedett értünk! Akkor nem számít már, hogy élünk-e vagy halunk, mert képesek leszünk az öreg juhászhoz hasonlóan mi is teljes békét élvezni.

Dr. Ángel M. Rodríguez Puerto Rico szülötte, és a Generál Konferencia központjában (Silver Spring, Maryland) a Bibliai Kutató Intézet igazgatója.

Clifford R. Goldstein

szerkesztő

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: