Az engesztelés napjának szertartása jelképezte Isten teremtésének visszaállítását annak eredeti, bűntől és tisztátalanságtól mentes állapotába. Azon a napon a főpap közelebb léphetett Isten színéhez, mint az év bármely más napján. Az emberek naponkénti megtisztítása azon a napon vált teljessé, és arra az időre mutatott előre, amikor majd az egész világegyetem mentes lesz a bűntől.

Hogyan írja le Dániel Isten végső győzelmét a gonoszság erői felett? Dán 8:13-14

Dániel az engesztelés napjának jelképrendszerét használja, hogy bemutassa Isten megváltó munkájának Krisztusban való beteljesülését. Isten a mennyei szentélyben – Krisztus közbenjáró munkája által – oldja meg a bűn problémáját. A közbenjárás munkája a bűntől és a lázadó bűnösöktől való végső, az egész világegyetemre kiterjedő megtisztítással ér majd véget; ez a folyamat a 2300 „nap" végén kezdődött. Ez a megtisztítás kapcsolatban áll Istennek az utolsó időben végrehajtott ítéletével. Dániel 7. fejezete szerint az ítélet az angyalok sokaságának jelentétében zajlik (Dán 7:9-10, 22), törvényszéki környezetben, ami arra utal, hogy a végső pusztításnak jogos alapja van.

Hogyan teljesedik be az ószövetségi főpapok közbenjáró és ítélő munkája Krisztus közbenjáró szolgálatában? Zsid 9:23

Krisztus áldozata megtisztító erejének egy, a jövőbe mutató jelentése is volt, amit a főpapnak az engesztelés napján a földi szentélyben elvégzett tisztulási szertartása jelképezett. Valójában Krisztus közbenjáró munkája a mennyei szentély megtisztításában ér csúcspontjára, ami nem más, mint bírói munkája. A mennyei szentély megtisztítására vonatkozóan A zsidókhoz írt levél visszautal Krisztus áldozata megtisztító erejének hatékonyságára, ugyanakkor rámutat annak végső beteljesülésére, amit a hűséges nép tapasztal majd a második advent idején (Zsid 9:28). Ez a megtisztítás is Isten országa megalapításáig vár (Zsid 12:28), amikor Krisztus már korábban legyőzött ellenségei (Zsid 2:14) „lábainak zsámolyául vettetnek alá" (Zsid 10:13). Ez a megtisztítás a végrehajtó ítélettel zárul, amikor tűz lángja fogja megemészteni „az ellenszegülőket" (27. vers). Így tisztítja majd meg Isten a világegyetemet végleg a bűn és a gonosz jelenlététől.