Egység Krisztussal

Hogyan írja le Pál az emberek Krisztusba való beépülését? Róm 6:3-6; 2Kor 5:17

Senki sincs automatikusan Krisztusban, anélkül, hogy hittel elkötelezné magát mellette. A Krisztusba, hit által történő beépülésünk a keresztségben fejeződik ki. Óriási a jelentősége e szertartásnak.

Először is, ez a nyilvános bemutatása annak, hogy Krisztus halála a mi halálunk, és feltámadása által új teremtés, az új emberi család részei lettünk. Másodszor, mi nem haltunk meg Krisztusban, de „az ő halálába kereszteltettünk". A keresztség által engesztelő halálában részesedünk, ami állandó kapcsolatot biztosít vele. Harmadszor, a „megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba" kifejezést arra érti Pál, hogy „meghaltunk Krisztussal" (Róm 6:3, 8), és élni fogunk „együtt Ővele" (Kol 2:13). Ez a közösséget kifejező szóhasználat azt mutatja, hogy a bűnnek való halálunk és új életünk csak és kizárólag a Krisztussal való egységben valósul meg, és nem attól függetlenül.

Más szóval, Krisztus halála áldásainak teljességét csak akkor mondhatjuk magunkénak, ha hit által csatlakozunk hozzá halálában és feltámadásában. Vele meghalni azt jelenti: elismerjük, hogy Ő a Megváltó. Megváltónknak elismerni azt jelenti, hogy benne látjuk Isten Fiát, aki meghalt a kereszten a bűneinkért és lázadásunkért, és átéljük a bűnbánatot, a keresztséget és a bűnök bocsánatát (ApCsel 2:38). Az igazi megtérés többet kíván a bibliai igazság puszta elismerésénél és elfogadásánál. Szükség van hozzá arra is, hogy beismerjük valós bűnös állapotunkat, és így rájöjjünk: Krisztustól elválasztva a bűn és a halál rabságában élnénk életünket; kétségbeejtő helyzetünk gyökeresen csak akkor változik meg, ha Jézushoz fordulunk. Ez történik meg, ha Krisztussal meghalunk.

Végül, feltámadni Krisztussal azt jelenti, hogy Ő lett életünk egyetlen Ura. Feltámadásának erejében részesülni azt jelenti, hogy többé nem uralkodik rajtunk a bűn. Pál azt kérdezi: „Akik meghaltunk a bűnnek, mi módon élnénk még abban?" (Róm 6:2). Számára elképzelhetetlen, hogy a keresztényeket a bűn hatalma uralja. Ugyanakkor tisztában van a ténnyel, hogy noha a bűn trónfosztottá vált életünkben, továbbra is megpróbál uralkodni rajtunk. Ezért írja: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban" (Róm 6:12). Ez a Szentlélek erejével lehetséges, amit a keresztségünkkor kapunk. Ez tanúsítja, hogy hozzá tartozunk (Gal 3:27, 29; Kol 2:12).


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2008. 4. negyedév

Az engesztelés és Krisztus keresztje

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: