Elvégeztetett: a halálból az életbe

Mit élt át Jézus utoljára, közvetlenül a halála előtt (Jn 19:28-30)? Mire gondolhatott, amikor azt mondta: „Elvégeztetett!"? Mi végeztetett el?

Noha Sátán, az ellenség a nép néhány vezetőjével együttműködve rendezte meg a Krisztus halálához vezető eseményeket, a döntő pillanatban Jézus önként adta át életét az Atyának: „lehajtván fejét, kibocsátá lelkét" (Jn 19:30). A nyelvezet azt sugallja, hogy elaludt, bízva az Atya jóságában, jóakaratában és szeretetében. Azt mondta a tanítványainak: „leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le azt én magamtól" (Jn 10:17-18). Amikor tehát elérkezett a megfelelő pillanat, így is tett. „Elvégeztetett!" – ez azt jelenti, hogy egyszer s mindenkorra elvégezte a tökéletes engesztelő áldozatot, újra összekapcsolva általa a mennyet és a földet. A megváltási terv, amely korszakokon át rejtve volt, Isten Fiának engedelmes kereszthalálában nyilvánvalóvá lett az univerzum számára. Isten gondoskodott az áldozatról, és annak engesztelő ereje immár elérhetővé vált minden ember számára, aki felnéz a keresztre, mint a megváltás egyetlen módjára. Következésképp az Ószövetség áldozati rendszere véget ért. Abban a pillanatban, amikor Jézus meghalt, a templom kárpitja kettéhasadt, tetejétől az aljáig (Mt 27:51; Mk 15:38), azt mutatva, hogy Isten szeretett Fiának áldozatában és személyében van már jelen, és válik elérhetővé számunkra.

„Elvégeztetett!" – diadalmas kiáltás volt ez. Jézus azért jött, hogy legyőzze Sátánt, amit az emberi test gyengeségében és a halálos küzdelem közepette meg is tett (Zsid 2:14). Sátán és angyalai végső pusztulása a kereszten vált biztossá.

Ezt a győzelmet Jézus feltámadása mutatta be és pecsételte meg, amikor is a gonosz erői nem tudták a sírban tartani Isten Fiát. Azon a dicsőséges vasárnap reggelen Jézus szavai beteljesültek: „Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól" (Jn 10:18). Jézus azt mondja magáról: „[én vagyok] az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai" (Jel 1:18).

Miért nyújt reménységet az a tudat, hogy Krisztus elvégezte feladatát a kereszten? Mire tanít ez a benne való megnyugvással és értünk végzett munkájával kapcsolatban? Hogyan kellene e valóságnak megmutatkoznia életünkben és viselkedésünkben?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2008. 4. negyedév

Az engesztelés és Krisztus keresztje

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: