SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 5–7; 20:25-28; Jn 4:22-24; 8:1-11

„És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók" (Mk 1:22).

„Jézus ragyogó fénysugarakkal megvilágíthatta volna a tudomány legmélyebb titkait is, de nem vesztegetett egyetlen percet sem másra, csakis az üdvösség tudományát tanította. Idejét, tudását, képességeit, az egész életét úgy értékelhetjük, mint az emberek lelki üdvéért végzett munkája eszközét" (Ellen G. White: Mind, Character, and Personality. 1. köt. 245. old.).

Bizonyos veszéllyel jár, hogy a Jézus tanításaiban rejlő bölcsességről beszélve (ahogy heti tanulmányunk címe is utal rá), esetleg nem teszünk megfelelő különbséget Jézus és más (úgynevezett) bölcs tanítók között, akik az évszázadok során éltek. Krisztus szavai nem pusztán bölcsességnek mondhatók. Olyan minőségi elemeket tartalmaznak, amelyek alapvetően megkülönböztetik tanításait mindentől, ami megelőzte vagy utána következett. Volt bennük valami megmásíthatatlan, olyan meggyőző erő, amivel másutt nem találkozunk.

Más szóval: Jézus tanításaiban Isten szólt emberi testben. Még ha nem is voltak tisztában az emberek Krisztus kilétével, azt mindenképp meg tudták állapítani, hogy van valami különleges a lényében és szavaiban. „Álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán: Mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van" (Mt 7:28-29). A héten tehát Jézus tanításai közül nézünk meg néhányat közelebbről.