A tanítványok feladataival foglalkozó egyik legfontosabb szakasz Mt 28:18-20 verseiben található. Figyeljük meg az itt szereplő igéket: elmenvén, tegyetek, megkeresztelvén, tanítván. A tanítványnak másokat is tanítvánnyá kell tennie, ilyen egyszerű.

Olvassuk el ismét a fenti igeszakaszt, különös tekintettel Jézus szavaira, miszerint neki „adatott minden hatalom mennyen és földön" (lásd még Lk 1:32; ApCsel 10:36; Ef 1:20; Zsid 1:13)! Miért olyan fontos ez mindenki számára, aki másokat Krisztushoz igyekszik vezetni?

Vegyük észre azt is, hogy Jézus szerint mi tartozik hozzá ehhez a munkához! Felszólítja ugyanis követőit, hogy tanítsanak minden népet. Nincs szó kirekesztésről, származásra, nemre vagy nemzetiségre vonatkozó korlátokról. Krisztus az emberiség egészéért halt meg (Róm 5:17-19; Zsid 2:9). Ebből következik, hogy a misszióparancs is minden emberre érvényes (Jel 14:6-7).

Jézus azt hagyta meg tanítványainak, hogy minden népeket tanítsanak. Mire tette a hangsúlyt?

Itt is látjuk, hogy tevékeny életforma a tanítványoké. Azok válnak Krisztus követőivé, akik engedelmeskednek parancsolatainak, akik megteszik, amit Jézus kér tőlük. Ezzel az Úr cáfolja, hogy a megváltáshoz elegendő volna bizonyos tantételbeli igazságokkal való elméleti egyetértés. A tanítványság természetesen erre is kiterjed, de korántsem érhet itt véget. A tanítványok engedelmesen követik Jézust, persze nem azért, hogy megváltásukat biztosítsák, hanem azért, mert az Úrban már üdvösségre leltek.

Jézus ígéri, hogy velünk lesz egészen a világ végéig. Hogyan tapasztaltuk már ennek az ígéretnek a valóságát? Mi utal arra, hogy betartja ígéretét? Köszönjük meg minden ajándékát!