Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 197. old.; Mt 9:9; Lk 5:27-28; Jn 21:1-11

„Négy emberről van tehát itt szó, akik most fogták életükben a legtöbb halat, mégis készek voltak felhagyni foglalkozásukkal legnagyobb anyagi sikerük idején… Bár a csodának is nagy jelentősége volt döntésük meghozatalakor, mégiscsak hatalmas hitről tettek tanúságot, amikor felhagytak mesterségükkel, és a bizonytalannak tűnő megélhetést választották egy vándortanító tanítványaiként, aki addig látszólag kevés sikert ért el... Ők azonban egy percet sem haboztak. Gyorsan, mégis nagyon megfontoltan döntöttek: megszakítják a halászokkal való sikeres együttműködést azért, hogy egy magasabb rendű küldetésben Jézus társaiul szegődhessenek, ezentúl embereket halásszanak. Nem volt szükségük több időre, hogy jobban átgondolják a dolgokat, vagy gondoskodjanak a családjukról... Egyszerű halászokként hajóztak ki a nyílt tengerre, ám amikor ismét partra szálltak, hit által újból 'nyílt vizekre eveztek', amire akkor és ott Krisztus hívta őket – azért, hogy már embereket halásszanak" (SDA Bible Commentary. 5. köt. 739. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Mit változtassunk értékrendünkön azért, hogy jobban tudjuk dicsőíteni Istent, és még következetesebb tanítványok legyünk?

2. A csütörtöki tanulmányunk szempontjait figyelembe véve, miért előnyösebb a mi helyzetünk Jézus első tanítványaiénál? Mi az, amiről ők még nem tudhattak? Beszélgessünk erről, majd tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan erősíthetjük hitünket kiváltságaink révén? Hogyan kamatoztathatjuk azt, ami a birtokunkban van, hogy másokat is Krisztushoz vezessünk?

3. Idézzük fel ismét Lévi Máté elhívását! Szombatiskolai csoportunkban beszélgessünk a bizonyos csoportokkal szembeni előítéletről! Gyülekezetünk hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez? Társadalmunkban kik számítanak kiközösítettnek? Hogyan lehetünk a segítségükre? Általában az egyházak is a társadalom egészére jellemző magatartást tükrözik, ami igaz az előítéletek esetében is. Mit tehetünk, hogy gyülekezetünk lerázza magáról a bűnös emberi természet e szörnyű bélyegét?