SZOMBAT DÉLUTÁN

E heti tanulmányunk: 1Sámuel 26; Zsoltár 37:1-11;

Róma 5:3-5; 15:4-5

„De a Lélek gyümölcse… béketűrés…" (Gal 5:22).

Tudósok egy csoportja kísérletet végzett négyéves gyermekekkel és pillecukorral. Megmondták a kicsiknek, hogy kapnak egy cukrot, de ha megvárják, amíg a tudós valamivel később visszajön, kettőt fognak kapni. Voltak, akik azonnal a szájukba tömték a cukrot, amint a tudós kilépett az ajtón, mások vártak. A különbségről feljegyzés készült.

A tudósok figyelemmel kísérték e gyermekek útját egészen tizenéves korukig. Azok bizonyultak jobb tanulónak, magabiztosabbnak, és azok tudtak a legjobban alkalmazkodni, akik tovább vártak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a türelem valami sokkal nagyobb horderejű dolognak, az emberi jellem egy fontos tényezőjének a jelzésére szolgálhatott. Nem csoda hát, ha az Úr is meghagyta, hogy türelmet gyakoroljunk!

Ezen a héten annak járunk utána, hogy mi rejlik az egyik legnehezebb próba, a várakozás próbája mögött.

GONDOLKOZZUNK RAJTA! Miért kell olykor-olykor annyit várnunk valamire? Mit tanulhatunk a türelemről a próbák kohójában?