Szombat délután

E heti tanulmányunk: Ézsaiás 40:27-31; János 14:1-14;

Róma 8:28-39; Efézus 1:18-23

A zsidókhoz írt levélben a hit meghatározása mindig kihívás elé állít: „A hit pedig a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés" (Zsid 11:1). Hogyan lehetünk biztosak abban, amit nem látunk? Mózes éppen ezt szemlélteti az alapigénk szerint: „mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant" (27. vers).

„Hit által hagyta oda Égyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant" (Zsid 11:27).

Még ennél is nehezebb feladat azt megérteni, hogy azt kell látnunk, aki láthatatlan, de nem csak akkor, amikor minden jól megy, hanem kivált akkor, amikor semmi nem sikerül. Ehhez van szükségünk a hitre, krisztusi hitre, amit az Istenről és országáról szóló igazságnak kell alakítania. Az Atya jóságáról, a Jézus nevében rejlő erőről, a feltámadás erejéről és az Isten irgalmáról szóló igazság mind lényeges. Ezek segítségével tudunk szilárdan megállni a próbák idején, amikor ránk tör a kísértés, hogy mindenben kételkedjünk.

GONDOLKOZZUNK RAJTA! Istennel kapcsolatban mi az, ami a legnehezebb helyzeteken is átsegíthet?