Milyen üzenet szól Zsid 12:5-13 verseiből nekünk? Hogyan illeszkedik ez abba a gondolatkörbe, amivel e negyedévben foglalkozunk?

Zsid 12:5-13 verseiben a szerző a fenyítékkel összefüggésben ír a próbákról. Bibliánkban a fenyíték szó több ízben is előkerül. A görög világban alapvetően a „nevelés" fogalmát hordozta ez a szó. Úgy értjük meg tehát, miben áll a „fenyíték", ha megértjük, hogyan nevel bennünket Isten a hit iskolájában, amiről a 11. fejezetben olvasunk.

Zsidók 11. fejezetében hithősök portréi tárulnak elénk. Mindnyájukat a hitük tartotta lendületben, amikor különféle megpróbáló helyzetekbe jutottak. A 12. fejezetben azután a szerző hozzánk, olvasókhoz fordul, és azt kezdi taglalni, hogy mivel előttünk oly sokan kitartottak hihetetlenül nagy nehézségek közepette is, mi magunk is végigfuthatjuk a hit pályáját. Ennek az a kulcsa, hogy Jézusra kell néznünk (2. vers); Ő legyen példaképünk a nemszeretem időkben (3. vers). A 12. fejezetet olvasása ahhoz hasonlítható, mintha egy olvasószemüveget kapnánk. A szemüveg nélkül csak homályosan látjuk ill. értjük meg a nehézségeket, de ha a dolgokat azon keresztül szemléljük, kijavítja a környezetünk által belénk sulykolt, homályos magyarázatot a szenvedésről. Így képesek leszünk majd a lelki tisztánlátásra, és értelmesen fogadjuk a próbákat.

Olvassunk Zsid 12:1-13 „szemüvegével" az 5-13. versek közötti szakaszt!

Mi készteti Istent a fenyítésre?

Hogyan fogadjuk a fenyítéket?

Mi a fenyíték célja?

Olvassuk el újra a szóban forgó igeszakaszt! Készítsünk egy listát valamennyi általunk megnevezhető okról, amelyek a reménység alapjául szolgálhatnak! Hogyan tapasztaltuk ezt a reménységet saját lelki „neveltetésünk" idején?