Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. „A hit próbája" című fejezet, 113–121. old.

„Nem ez volt az első alkalom, amikor Ábrahám a húgaként akarta bemutatni Sárát. Még azt is feltételezhetnénk, hogy ez a szokásává vált, de egyedül Egyiptomban fordult visszájára a dolog. A fáraóval való problémás eset óta talán az évek hosszú során át sikerrel folyamodott ugyanahhoz a cselhez, és így meg is feledkezhetett a szigorúan vett őszinteség fontosságáról…

Mégis az lehetett inkább a helyzet, hogy közeledett a megígért utód születésének ideje… és Ábrahám gyengeségét kihasználva Sátán meg akarta akadályozni Isten tervét" (The Seventh-day Adventist Bible Commentary, 1. köt. 341. old.).

„A mi korunkban is Ábrahám hitére van szükség a körülöttünk sűrűsödő sötétség elűzéséhez, ami Isten szeretetének fényes sugarait már-már elzárja előlünk, gátolva lelki fejlődésünket. Fontos, hogy hitünket a helyes cselekedetek jellemezzék, hiszen cselekedetek nélkül a hit holt" (Ellen G. White: The Faith I Live By. 115. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Gondolkozzunk el ismét a keddi rész utolsó kérdéséről! Mit tanulhatunk egymástól?

2. Valóban példa értékű Ábrahám és Sára hite még sok hibájuk, botlásuk és gyengeségük ellenére is? Miért jelent bátorítást ez a történet azoknak is, akik úgy érzik, hogy már túl sokat vétettek, ezért Isten biztosan elfordult tőlük?

3. Mit tanulhatunk olyan esetekből, amikor igazán nagy áldozatot kellett hozni az Istennek való engedelmességért? Beszélgessünk valós példákról!

4. Ábrahám családjára óriási szomorúságot zúdított a Hágárral kapcsolatos epizód. Hogyan segíthetünk olyan családoknak, amelyek a múltban, talán még a szülők által elkövetett hibák következményeit szenvedik?

ÖSSZEFOGLALÁS: Ábrahám és Sára hitetlensége mutatkozott meg abban is, hogy más örököst kerestek, hazudtak vagy nevettek Isten ígéretének hallatán. Nem voltak bűntelen, tökéletes emberek, mégis valóban szerették Istent, és engedelmeskedtek parancsainak. Végül igazi hithősökké lettek.