Egy házasság nem attól jó, ha két teljesen egyforma ember köti össze az életét. Sok példa igazolja, hogy nem az azonos zenei, lakberendezési vagy éppen gasztronómiai ízlés; nem az azonos érdeklődés vagy ugyanazért a focicsapatért való rajongás eredményezi a boldog, tartós párkapcsolatot.

Ugyanakkor vannak dolgok, amelyekben egyeznie kell egymással két embernek, aki egy életen át társa akar lenni egymásnak. Sok mindenben különbözhetnek, de a legbelső értékeikben közös alapokon kell állniuk. Kudarcra, de legalábbis szükségtelenül sok szenvedésre van ítélve az a házasság, amelyben a felek értékrendje merőben eltér egymástól. Mihalec Gábor

Ezt a fontos elvet hagyta figyelmen kívül Sámson. Isten ezt a fiatalembert már a születése előtt arra szemelte ki, hogy a bibliai történetek legkiválóbb alakjává váljon. Rendkívüli képességekkel ruházta fel egy rendkívüli feladathoz. Mindene megvolt, ami mások fölé emelhette volna, csak egy dolog hiányzott az életéből: az önfegyelem. Mindig más úton szeretett volna járni, mint amelyet Isten kijelölt a számára. Először feleségül vett egy filiszteus nőt. Az értékrendbeli különbségeik miatt ez a kapcsolat nagyon hamar zátonyra futott. Azután jött egy következő hölgy: Delila. Sámson nem tanult a hibájából és azt gondolta, hogy az ő ereje és Delila szépség megfelelő garancia lesz a jó párkapcsolatra. Ismét tévednie kellett. Az értékrendbeli különbségek itt is hamar begyűrűztek: „Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, halálosan megunta a dolgot" (Bír 16:16). Ez a különbség olyan folyamatokat indított el, amelyek végül Sámson halálához vezettek. Néha szükségünk van ilyen szomorú történetekre, hogy felismerjünk alapvető igazságokat. A Biblia más helyein ezt olvassuk erről a jelenségről: „Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?" (Ám 3:3).