Hisszük, hogy Isten még a bűnbe süllyedt világban is kinyilatkoztatja magát az embernek, méghozzá többféleképpen is. Hitünk szerint az Úr kijelentését a ma rendelkezésre álló bizonyságok közül a Biblia fejezi ki a legjobban. A bűnös világban az igazság legtökéletesebb és legteljesebb kinyilatkoztatása a Szentírás.
A Szentírásban valóban olvasható a könyvre vonatkozó számos olyan kijelentés, amihez foghatót kevés írásban találni. Az állításokat bizonyítékok sora támasztja alá, amelyekkel a Biblia saját hitelességét igazolja.
Nemcsak a lenyűgöző próféciák széles palettája és a bámulatos történelmi pontosság teszi a Szentírást különlegessé. Nem is csupán a lapjairól elemi erővel feltáruló isteni kinyilatkoztatás miatt páratlan ez az irat. Természetesen mindezek mutatják, hogy a Biblia valóban Isten Igéje. A hitelessége mellett szóló legerősebb érv azonban talán mégis az a folyamatosan tapasztalható jótékony hatás, amit a tanítását elfogadó emberek életére gyakorol. A próféciák, történelmi utalások és hasonló adatok meglepő pontosságán kívül a Biblia isteni eredete mellett szóló legékesebb bizonyíték, hogy maradandó reményt, örömet és ígéretet képes közvetíteni az embernek keletkezése után még évezredekkel is. Századokon át a világ különböző tájain élő emberek a Bibliában találtak választ legkínzóbb kérdéseikre és szívük vágyára. Nem is csoda, hiszen a Szentírás a legnagyszerűbb kinyilatkoztatás arról, aki egyedül képes vágyainkat beteljesíteni – a Teremtőről, a Megváltó Jézus Krisztusról!
Mindezek ellenére nem meglepő, hogy vannak, akik kételkednek a Bibliára vonatkozó állítások hitelességében és megbízhatóságában. Elfogadhatjuk, hogy a Biblia valóban Isten Igéje? Igaz volna, hogy az egész világmindenség Teremtője szól lapjairól? Szövege mennyire tekinthető megbízhatónak? Vajon tudományos bizonyítékokkal alátámaszthatók állításai, és ha igen, melyekkel? Milyen régészeti leleteket lehet kapcsolatba hozni a Bibliával? Még ha el is fogadjuk a könyv ihletettségét, tartalmát vajon időszerűnek találjuk most, a XXI. században is? Ha igen, hogyan és miért?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket érint bibliatanulmányunk ebben a negyedévben, így akár választhattuk volna azt a címet is, hogy „Miért hiszek a Bibliában". A következő oldalakon arról vallanak a tanulmányok írói, hogy miért is bíznak a Bibliában, miért tekintik életük zsinórmértékének úgy lelki, mint erkölcsi téren.
Még ennél is fontosabb, amit e tanulmánnyal szintén szeretnénk bemutatni, hogy ma is mennyire időszerű a Biblia. Bámulatos, különösen, ha emlékeztetjük magunkat, hogy legkésőbbi szakaszait kb. 1 700 évvel azelőtt jegyezték le, mielőtt az orvosok felismerték az operáció előtti kézmosás fontosságát! A Biblia súlyának és időszerűségének legnagyobb bizonyítéka tehát, hogy jobbá teszi az életünket. Jonathan Kuntaraf, másik nevén Oey Giok Kun Indonéziában született, kínai származású. A Generál Konferencia Szombatiskolai és Belmissziós Osztályának helyettes vezetője. Felesége, Dr. Kathleen Liwidjaja a Generál Konferencia Egészségügyi és Mértékletességi Osztályának egyik helyettes vezetője. Két felnőtt gyermekük van.
Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz
Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése, valamint a Bibliában szereplő nevek a Magyar Bibliatársulat megbízásából, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepelnek. A továbbiakban ezt így rövidítjük: új prot. ford.
Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.
Néhány helyen a magyarul megjelent könyvekből vett idézetek szövegén pontosítani kellett. Erre utalunk zárójelben, az idézett mű megjelölése után. Amennyiben túl sokat kellett változtatni az idézeten, forrásként az eredeti angol címet jelöltük meg.
Ezúton kívánok külön köszönetet mondani Rozmann Károlynénak kedves segítőkészségéért és értékes szakmai tanácsaiért, amelyekkel már több tanulmány előkészítéséhez hozzájárult!
Zarkáné Teremy Krisztina
a magyar változat szerkesztője