Ma nekem üzent az Úr.

Olyan csöndesen, alig hallhatón,

kis szobám sarkában,

olyan meghatón.

Inkább csak éreztem,

hogy itt van velem: és átfog,

átkarol a kegyelem.

– Egy pillanatra

láttam a világot…

– Ő annyit mondott:

Ne félj, csak imádkozz!