E HETI TANULMÁNYUNK: Mikeás 6:8; János 3:14–17; 10:10; Róma 4:21; Efézus 2:8; Filippi 4:7; 2Péter 3:9
„Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull: de az Úr beszéde megmarad mindörökké" (1Pt 1:24-25).
KULCSGONDOLAT: A Biblia kinyilatkoztatásai ma nekünk szólnak.
Máig fennmaradt sok ókori irat: az egyiptomiak Holtak könyvétől az ugariti Keret legendáján át Arisztotelész, Epiktetosz és Julius Caesar írásaiig. Ám ezek befolyása, hatalma és tekintélye meg sem közelíti azt, amivel a Biblia rendelkezett és még ma is rendelkezik.
Igen, Isten Igéje megmarad még az űrrepülők, plazmatévék, mobiltelefonok, laptopok korában is, méghozzá azért, mert a tudományos és technikai fejlettséggel, a művészeti és kulturális vívmányokkal együtt továbbra is csak emberek vagyunk, és azokkal a gondokkal küzdünk, mint kezdettől fogva minden ember. Az élettel, halállal, boldogsággal, egészséggel, erkölccsel és a családdal kapcsolatos kérdésekkel kell megbirkóznunk ma is, amelyek alapjában véve az idő folyamán nem sokat változtak, és a választ kínáló Biblia is változatlan maradt.
A negyedév utolsó hetében tehát azt vizsgáljuk, hogy miért is marad meg Isten Igéje.
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!