A Szentírás elismeri a munka létjogosultságát, sőt mi több, szükségességét. Közvetlenül a teremtés után Isten arra kérte Ádámot és Évát, hogy őrizzék és műveljék az Éden kertjét (1Móz 2:15). Még a bűn pusztító megjelenése után is (1Móz 3:17–19) áldás maradt a munka (Préd 3:22). Pál apostol egyenesen azt tanította, hogy aki nem dolgozik, annak enni sincs joga (2Thessz 3:10). Jézus 30 évesen lépett a nagy nyilvánosság elé (Lk 3:23), akkor ácsmesterként ismerték (Mk 6:3).

Tudjuk, hogy az Isten akaratának való engedelmesség elválaszthatatlan az írott Ige betartásától. Ha megtesszük, amit Igéje kér, Isten akaratának engedelmeskedünk. A Biblia általánosságban nyilatkoztatja ki Isten akaratát, de az Úrnak terve van az egyes ember életére vonatkozóan is. Az életmóddal kapcsolatos általános elveket sajátos viszonyaink között, pl. a munkánk terén is alkalmaznunk kell.

A Biblia szót ejt egyik fő tevékenységünk, a munka fontosságáról. Nem meglepő tehát, hogy az Igében találunk erre vonatkozó bölcs tanácsokat is.

Préd 9:12 Mt 25:14–30 Gal 6:4 Kol 3:23–24

A következő szakaszok alapján milyen elvek vonatkoznak a munkára is?

A Biblia bemutatja a jó munkás hozzáállását, jellemzőit. Ezek közé tartozik a jó időbeosztás (Mt 25:14–28), a szorgalom (Péld 12:23), a becsület és a tisztelet (Ef 6:5–6). A legfontosabb, hogy akár alkalmazottak, akár alkalmazók vagyunk, minden dolgunkban tisztességgel járjunk el (Péld 11:1).

„Szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevéért" (Péld 30:8-9).

Munkánk terén hol a legnehezebb betartani a bibliai elveket? Mi áll ennek a hátterében? Mit tehetünk, hogy a munkára vonatkozó bibliai elveknek jobban eleget tudjuk tenni?