„Isten azért teremtette a földet, hogy szent és boldog lények népesítsék be" (Ellen G. White: The Adventist Home. 540. old.). A szüntelen örömet megzavarta a bűn (1Móz 3:16-18), és addig nem is érhetjük el a tökéletes lények által, bűntelen világban élvezett teljes boldogságot, amíg Isten egyszer és mindenkorra meg nem semmisít minden gonoszságot.

Ezzel együtt már itt, a bűnterhes világban is eljuthatunk a boldogság bizonyos szintjére, érezhetünk megelégedettséget és örömet.

Mit ígért Isten Izráel népének, feltéve, ha engedelmeskednek? 3Móz 23:40; 5Móz 12:7, 12, 18; 16:11

A „boldogság" elemeit vizsgáló felmérések sora mutatja, hogy jobb azoknak, akik hisznek Istenben, mint akik hit nélkül élnek. Gondoljunk pl. arra, amit az Igében olvasunk: szerető, gondviselő Istenünk annyira szerette az emberiséget, hogy a földre jött, emberi testet öltött (Róm 8:3), bűneinkért meghalt a testben (Róm 5:8), halála révén pedig örök életet ígér az újjáteremtett világban (Jel 21:1). Nemcsak ez az élet vár ránk. Még számos ígéretet kaptunk. Megnyugtat, hogy velünk van (Mt 28:20), vezet (Jn 16:13), segít (Zsid 4:16), nem hagy el (Zsid 13:5) stb. Nem is csoda, hogy boldogabbak lehetünk, mint akik nem is hallottak ezekről az ígéretekről.

Figyeljük meg a 2Móz 20:1–12; Péld 3:5; Lk 21:36; Fil 2:3; Kol 3:13; 1Pt 4:1–2; 2Jn 5 verseiben olvasható elveket. Hogyan járul hozzá boldogságunkhoz, ha megfogadjuk e tanácsokat? Valóban eleget teszünk annak, amit Isten kér?