„A Biblia írásaira is kivetítették az egyéb ókori iratokkal szemben megmutatkozó kétkedést, ami az utóbbiak terén számos esetben nagyon is megalapozott volt. Sokan azt a véleményt osztották, hogy az ókori világ történelmét érintő bibliai feljegyzések, a pátriárkákról, prófétákról, bírákról és királyokról szóló történetek éppen úgy csak legendának tekinthetők, mint más ókori népek regéi, amelyeket a görög és római írásokból is megismerhetünk. A XIX. század leghíresebb történészei és teológusai kételkedtek leginkább a Biblia történeteinek hitelességében, ők voltak a leghevesebb kritikusok.
Ez az alapállás nagyban megváltozott a századforduló óta. Azóta sokkal nagyobb tiszteletet tanúsítanak az Ószövetség – annak történelmi beszámolói és tanításai – iránt, mint néhány évtizeddel korábban. Ez a változás leginkább a közel-keleti feltárásoknak köszönhetően állt be.
Az ókori civilizációkra valóságos fényárt vetett a régészet. Ennek hatására nemcsak az Ótestamentum történelmi hitelessége bizonyosodott be, hanem az is világossá vált, hogy a benne érintett kérdések széles palettáját, erejét és magasztos ideáljait tekintve egyedülálló értékű gyűjtemény, kimagaslik az ókori világ legjobb irodalmi művei közül" (The Seventh-day Adventist Bible Commentary. 1. köt. 100. old.).
BESZÉLGESSÜNK RÓLA!
1. Beszélgessünk a csoportban a hit kérdéséről. Mi a hit? Honnan ered? Miért veszíthetik el az emberek? Hitéletünkben milyen szerepe lehet a régészetnek? Ennek ellenére miért nem szabad túlzottan nagy hangsúlyt helyezni sem a régészetre, sem egyetlen más tudományágra? Mivel erősíthetjük egymás hitét?
2. Ha nem találtak volna bizonyítékokat a hettiták létezésére, a Biblia kritikusai még ma is támadnák a Szentírás hitelességét ezen a ponton, pedig valóban létezett ez a nép. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bizonyíték hiánya önmagában még nem jelenti egy állítás hamisságát! Ezek szerint tehát mire kell és mire nem szabad alapozni hitünket?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!