A Biblia írói egyedülálló kijelentéseket tettek az általuk lejegyzett könyvekre vonatkozóan. Üzenetük forrására pl. így utaltak: „az Úr szól" (Ézs 1:2); „Így szól az Úr" (Ám 1:3); „Ez volt az Úr igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt" (Mik 1:11 – új prot. ford.) és „ez a szó, amelyet megjelentett nékem az Úr" (Jer 38:21).

Az Ószövetség írói egyértelműen kifejezték, hogy üzenetük közvetlenül Istentől származik. „Az Úr Igéje" hangzott többek között Jeremiásnak, Ezékielnek, Hóseásnak, Ámósznak is (Jer 1:1–2, 9; Ez 1:3).

Olvassuk el 2Sám 23:2; Ez 2:2; 11:5, 24; Mik 3:8 verseit. Milyen közös vonást ismerhetünk fel mindegyikben?

Mit találunk az Újszövetségben az Ószövetség eredetére vonatkozóan? Lásd Lk 1:70 és 2Pt 1:19–21!

Mi volt Pál meggyőződése a Szentírást illetően? Lásd Róm 4:3; Gal 1:11–12! Az apostol szerint mi adja az általa is hirdetett evangélium igazi tekintélyét?

Évszázadok és eltérő körülmények választották el egymástól a Biblia íróit, mégis mind egybehangzóan állították, hogy nem tőlük származott az üzenet. Isten hatalma késztette őket arra, hogy leírják, amit az Úr közölt velük.

Milyen következménnyel jár a hétköznapjainkban, ha valóban elhisszük a prófétáknak, hogy Isten ihletésére írták a Bibliát? Mutatja-e az életünk, hogy hiszünk a Szentírás isteni tekintélyében? Tettünk-e olyasmit az elmúlt 24 órában, ami az Ige tanításával ellenkezik?