FÁJDALMAS KIÁLTÁS

A Biblia több könyve is határozott, Istenre mutató kijelentéssel kezdődik, mint pl. „Az Úrnak igéje lőn...". A prédikátor könyve viszont az élet értelmetlensége miatti fájdalmas kiáltással nyit: „Felette nagy hiábavalóság... Minden hiábavalóság!" Ez a szokatlan kezdet jobban emlékeztet a mai világi írók hangnemére, mint az élő Isten prófétájának szavára. Keresztényként mégis hisszük, hogy A prédikátor könyve azért került bele a Szentírásba, mert Isten üzen valamit általa.

Sokat vitatkoztak a könyv egészéről – üzenetéről, sőt még keletkezéséről is. Számos teológus állítja, hogy szerzője nem lehetett Salamon király. Természetesen azok a kutatók vélekednek így, akik Dániel könyvének keletkezési idejét a Kr. e. II. századra teszik, vagy úgy gondolják, hogy Mózes első könyvét nem is Mózes írta. Érveiket nem nehéz cáfolni. Mi azonban azt az álláspontot fogadjuk el, hogy Salamontól származik a könyv. A keresztény és a zsidó hagyomány, a könyvben található bizonyítékok, valamint Ellen White kijelentései egyaránt alátámasztják nézetünket. „A prédikátor könyvét Salamon írta idős korában, miután félreérthetetlenül megbizonyosodott róla, hogy minden földi gyönyör mulandó, üres, nem adhat igazi megelégedettséget. Bemutatja, hogy a világi hívságok nem csillapíthatják maradandóan a lélek vágyódását. Azzal zárta gondolatait, hogy a bölcs ember képes hálát adva élvezni Isten ajándékait, és helyesen él, mint aki tudja: Isten minden tettünket megítéli majd" – (Ellen G. White megjegyzései, The SDA Bible Commentary. 1164. old.).

Aki viszont olvasta már A prédikátor könyvét, tudja, hogy időnként bizony komoly fejtörést okoz. Némely szöveg kissé homályos, nem könnyű megérteni. Csakhogy nem is mindig azzal a szöveggel a legnehezebb megbirkózni, aminek nem értjük a jelentését, inkább azzal, amit nagyon is jól értünk! Néhány alapvető szempont tehát különösen sokat segíthet tanulmányaink közben.

Először is, Salamon élete alkonyán írta ezt a könyvet. Akkoriban tele volt keserűséggel és haraggal, ami életmódja és amiatt nehezedett rá, hogy elfordult Istentől. A könyv egyedi hangvételét az adja, hogy Salamon szavai helyenként tükrözik Istentől való eltávolodását. A modern írókhoz hasonlóan kertelés nélkül közli gondolatait. Most az ő „szemével" tekintünk a világra.

Érdemes azért megfogadni az Adventista Bibliakommentár tanácsát: „Ne úgy értsük, hogy a Lélek gondolatát és akaratát fejezik ki A prédikátor könyvének azok a részei, amelyek [Salamonnak] az Istentől távol töltött éveire jellemző tapasztalatait és érvelését fejezik ki. Ezzel együtt ez a könyv is ihletett beszámoló arról, amit Salamon abban az időszakban gondolt és tett (lásd Ellen G. White: Próféták és királyok. 2. kiad. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 51. old.). Szavait komoly figyelmeztetésként vehetjük, amelyek óva intenek a helytelen, rossz gondolatoktól és cselekedetektől... Az ilyen szakaszokat nem szabad erőszakosan a szövegösszefüggéssel ellentétes értelemben magyarázni, hogy mindenképpen valamilyen, általunk feltételezett igazságot próbáljunk meg kihozni azokból, amikor nem egyeznek a Szentlélek által ihletett tanítással" – (The SDA Bible Commentary, 3. köt. 1060. old.).

Honnan tudhatjuk, mely szakaszok tartoznak ide? Ez a kérdés vezet el A prédikátor könyve tanulmányozásának másik fontos elvéhez: mindig a Szentírás egészével összefüggésben kell olvasnunk, tehát azzal összevetve, hogy mi az Ige alapvető üzenete az életről, a halálról, életünk céljáról. Ha A prédikátor könyvének valamelyik része ellentmondani látszik a Biblia tanításának, biztosra vehetjük, hogy ott Salamon az Úrtól elfordult, elidegenedett ember szempontjából írt. Természetesen nem tekinthetjük e szakaszokat teológiánk alapjának. Érezzük inkább figyelmeztetésnek, hogy milyen következménnyel jár, ha szem elől tévesztjük Istent – a Teremtőt, a Megváltót.

Végeredményben éppen ez a könyv lényege. Az Úr meg akarta mutatni, hogy milyen kilátástalan, keserű és üres az élet Isten ismerete nélkül. Reméljük, hogy nekünk sikerül megszívlelni ezt a tanulságot A prédikátor könyvét tanulmányozva, így nem kell a saját keserű tapasztalatainkból okulnunk, mint a könyv írójának, Salamonnak. James W. Zackrison a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciájának Szombatiskolai és Belmissziós Osztályát vezeti.

Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz

Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése, valamint a Bibliában szereplő nevek a Magyar Bibliatársulat megbízásából, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepelnek. A továbbiakban ezt így rövidítjük: új prot. ford.

Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.

Néhány helyen a magyarul megjelent könyvekből vett idézetek szövegén pontosítani kellett. Erre utalunk zárójelben, az idézett mű megjelölése után. Amennyiben túl sokat kellett változtatni az idézeten, forrásként az eredeti angol címet jelöltük meg.

a magyar változat szerkesztője

Zarkáné Teremy Krisztina

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: