AZ OSTOBA BESZÉDE

Hasonlítsuk össze a bölcs és a balga beszédét a 9. vers alapján. Mi ennek a lényege? Lásd még Zsolt 45:3; Péld 22:11; Lk 4:22!

A „kedvessé"-nek fordított szó ugyanaz, amit máshol „kegyelem"-nek fordít a Szentírás, pl. „Noé kegyelmet talála az Úr előtt" (1Móz 6:8). A kegyelem meg nem érdemelt jóindulat, amikor a megérdemelt büntetést nem kapjuk meg. Ez az üdvösség lényege. Nem kapjuk meg a büntetést, amit érdemelnénk, mert Jézus magára vállalta azt. A balga vesztét viszont éppen saját szavai okozzák. Az „elnyelik" szó gyakran előfordul a Szentírásban, a bűnös bűnhődésére utal (2Móz 15:12; 4Móz 16:32; Jer 51:34; JSir 2:5).

Olvassuk el Préd 10:10 versét. Hogyan emeli ki az előző rész végén elhangzottakat?

Gyakran előfordul, hogy azt mondjuk valakire: „Beszélni tud, de cselekedni már nem!" Általában persze az elhangzott szó tettekhez vezet, mivel szavaink hozzák felszínre, mi van szívünk mélyén. A balga esetében az is éppen elég rossz, ha csak a száját jártatja, mást nem tesz, de cselekedeteivel még csak tetézi a bajt. Nem csoda hát, hogy a Szentírásban Isten újból és újból figyelmeztet: ügyeljünk szavainkra!

Figyeljük meg a 17. verset. Milyen bölcs tanácsot találunk itt?

Ennek az a lényege, hogy a bölcs ember jól meggondolja, mit mond, a bolond szavai viszont ilyen vagy olyan módon szükségtelen fájdalmat, szomorúságot okoznak.

Gondoljunk egy olyan alkalomra, amikor kimondtunk valamit, pedig nem kellett volna, és baj lett belőle. Mit tanultunk az esetből? Mit tanácsolhatunk annak, aki nem érzi, hogy fontos volna megválogatni szavait?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2007. 1. negyedév

A prédikátor könyve

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: