A negyedév első hetében foglalkoztunk a theodicaea fogalmával, ami Isten igazolását jelenti a gonoszsággal szemben. Ennek a gondolatnak az a lényege, hogy a világban meglévő minden gonoszság dacára is bízhatunk abban, hogy Isten jó, igazságos és igaz.
Azt is láttuk, hogy a bűn és a gonoszság a világegyetem más pontján kezdődött el, és a bűn, valamint az annak nyomán felvetődő kérdések nem korlátozódtak csak a földre. Ellenkezőleg! A földön csupán mindezek megnyilvánulnak. Azt is megvizsgáltuk, hogy a világegyetem más értelmes lényeit is érintik a bűn és a lázadás által felvetett kérdések, érdeklődéssel figyelik az eseményeket.
Olvassuk el Dán 7:9–10 verseit, majd válaszoljunk a következő kérdésekre!
1. Mi az itt bemutatott esemény?
2. Hol történik?
3. Ki előtt játszódik le minden?
Láthatjuk a mennyei ítélet képét, ami a kis szarv pusztulását és Isten országának megalapítását eredményezi majd, és mindezek tetejében az ítélet a mennyei lények sokasága előtt zajlik. Az „ezerszer ezeren… és tízezerszer tízezeren" kifejezés a megszámlálhatatlan sokaságot jelöli. Azt jelenti, hogy az egész világegyetem figyeli, amint Isten igazságot tesz, és ez az esemény vezet el Isten örök országa megalapításához.
Olvassuk el Zsolt 51:3–6, valamint Róm 3:4 versét! Hogyan illeszkednek ezek a részek az ítélet képéhez aszerint, amit Dániel 7-ben láthatunk?
Ne feledjük, ami a leglényegesebb: Isten az egész világegyetem szeme láttára, nyíltan ítél népe felett, méghozzá úgy, hogy amikor a folyamat végére ér, mindenki elmondja majd: „igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted" (Zsolt 51:6, új prot. ford.).
Mennyire tiszták és nyíltak másokkal kapcsolatos tetteink, döntéseink? Ha ez nem jellemző, akkor vajon miért nem? Mit árul el tetteink jellegéről a válaszunk? Mi az, amit meg kellene változtatnunk?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!