Dán 8:10–12-ben olvashatunk a kis szarvnak a szentély ellen intézett támadásáról, ahol kifejezetten az áll, hogy a kis szarv „elvette… a mindennapi áldozatot". Számos fordításban, mint a magyar fordításokban is szerepel az „áldozat" vagy „égő áldozat" kifejezés, ami az eredeti szövegből hiányzik. Ez a betoldás is azt mutatja, hogy a szövegek fordítói világosan látták a szentéllyel való kapcsolatot, mégsem jogos itt használni a betoldott szót. A „mindennapi" szó (lásd: a hétfői részt) nem csak a „mindennapi" áldozatokra vonatkozott, hanem a földi szentély teljes, naponta végzett feladataira is.
A „mindennapi" szolgálatok közül (amit úgy is fordítanak, hogy „szüntelen" vagy „szünet nélkül való") az alábbiakban szereplő helyek melyeket mutatják be? Az itt megnevezett tevékenységek közül a szentélynek melyik részében zajlik a legtöbb?
2Móz 25:30 ____________________________________________________
2Móz 27:20 ____________________________________________________
2Móz 30:8 _____________________________________________________
3Móz 6:13 _____________________________________________________
Ezeken a helyeken a tamid héber szó szerepel, amit Dán 8:11 úgy fordít: „mindennapi", és ez minden esetben mást jelent. Az áldozat is a tamid körébe tartozik, de emellett jelöli még a papok naponta végzett szolgálatát, ami a Zsidókhoz írt levél szerint pusztán „a mennyei dolgok" ábrázolata és árnyéka volt (Zsid 8:5). Ezek a mennyei dolgok természetesen Krisztus főpapi szolgálatának lelki valóságára utalnak. A földi szolgálatok, árnyékok egyszerűen azt jelképezték, hogy Krisztus a mennyei szentélyben közbenjár értünk. Éppen ez került a kis szarv támadásának kereszttüzébe.
Figyeljük meg azt is, hogy a földi szentély első részében végezték ezeket a feladatokat. A kenyér, a gyertyatartó, a füstölőáldozat egyaránt a szentély első részében kapott helyet, míg az áldozatot természetesen a pitvarban álló oltáron mutatták be.
Itt az a lényeg, amit a későbbiekben még kiemelünk, hogy az eddig említett tevékenységeket nem a szentek szentjében, a szentély belső részben végezték, ahová a főpap is csak évente egyszer, méghozzá a szentély megtisztításakor léphetett be.
Melyek azok a „naponkénti" vagy „szüntelen való" feladatok, amelyek a saját lelki fejlődésünk szempontjából olyannyira fontosak? Miért elengedhetetlen, hogy „naponta" végezzük azokat?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!