Bármennyire is egyértelmű az utolsó földi nagyhatalom azonosítása, felvetődik a kérdés, hogy miért nem szerepel a próféciában a neve? Mennyivel egyszerűbb lett volna, mennyi hiábavaló és hamis okoskodást kerülhettünk volna el, ha a prófécia egyszerűen megadja a negyedik birodalom nevét is éppen úgy, mint ahogy ez történt Babilon, Médo-Perzsia, a Görög Birodalom és Isten országa esetében! Amint azt már a korábbiakban is említettük (3. tanulmány), vannak, akik azt állítják, hogy Dániel könyve a már lezajlott történelmet ismertette, és a birodalmak emelkedését és hanyatlását nem előzetesen jövendölte meg. Szerintük pusztán meséknek tekinthetők az oroszlán barlangjában, a tüzes kemencében történtek az álmokkal és a látomásokkal együtt. Az eddigiek fényében azonban ez hamis és teljességgel alaptalan elgondolás!

Olvassuk el a következő szövegeket: Dán 12:4, 9; Lk 10:24; Mt 13:10–13; Jn 16:12; 2Pt 1:19! Mit találunk ezekben az igékben azzal kapcsolatban, hogy milyen időzítéssel közöl népével az Úr bizonyos igazságokat?

Az itt említett idézetek tanúsága szerint is Isten nem nyilatkoztat ki népének egyszerre minden igazságot. Nagyon gyakran megfigyelhetjük, hogy a világosságot fokozatosan adja az Úr, tökéletes menetrendje szerint mind több és több igazság tárul fel előttünk.

Ha a római vezetők látták volna a birodalom nyílt megnevezését, különösen, hogy ilyen rossz fényben jelenik meg, megsemmisíthették volna akár az egész Szentírást vagy Dániel könyvét. Így viszont, mivel nem volt teljesen egyértelmű, mire is vonatkozott, más értelmezést adhattak a szövegnek. Ezidő közben az Úr titokban tartotta a birodalom nevét, tudva, hogy a megfelelő időben támaszt olyanokat, a protestáns reformátorokat, akik rájönnek, melyik birodalomra is illik a kis szarv jelképe. Dániel is megemlítette, hogy „be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig" (Dán 12:9). Sok reformátor valóban Rómát látta ebben a szerepben!

A Római Birodalom korában élt zsidók gyakran úgy értelmezték ezeket a próféciákat, hogy Babilon, Médo-Perzsia, Görög Birodalom és Edom. Miért éppen Edom? Azért, mert a rómaiaktól tartva a zsidók leplezték az igazi magyarázatot, és isteni gondviselése és előrelátása által ugyanezt tette az Úr is évszázadokkal korábban, Dániel esetében! Milyen tanulság rejlik itt azzal kapcsolatban, hogyan bánjunk kellő tapintattal az emberekkel? Mit tehetünk, miközben szívvel-lélekkel törekszünk a becsületességre, hogy körültekintően inkább ne mondjunk olyasmit, még ha igaz is, aminek a hallására a másik ember talán még nem készült fel?