„Az örökkévaló Szentlélek Isten együttműködött az Atyával és a Fiúval a teremtésben, a testet öltésben és a megváltásban. Ő ihlette a Szentírás íróit, Ő hatotta át Krisztus életét erővel. Ő vonzza és győzi meg az embereket, és megújítja, Isten képére formálja azokat, akik erre vágyakoznak. Azért küldte el az Atya és a Fiú, hogy mindig gyermekeivel legyen. A Szentlélek ad az egyháznak lelki ajándékokat, és arra képesíti, hogy Krisztus testeként szolgáljon. A Szentírással összhangban Ő vezet el minden igazságra" (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei, 68. old.).
Ötödik hitelvünk kivonatos olvasása is elég ahhoz, hogy érezzük, milyen fontos a Szentlélek szerepe hitünk szempontjából. Nem is lehetnénk keresztények nélküle és életünkben végzett munkája nélkül. Amint látni fogjuk, kizárólag az Ő szolgálata teszi eredményessé számunkra mindazt, amit Krisztus tett. Valójában akkor is a Lélek késztetésére válaszolunk, amikor elfogadjuk Jézus Krisztust megváltónknak, és saját, szennyes ruhánk helyett az Ő igazságát igényeljük, vagy amikor Isten kegyelméből eltökéljük, hogy elfordulunk a bűntől, és engedelmeskedünk Teremtőnk törvényének.
A Bibliában több mint 300 helyen olvashatunk a Szentlélekről, száznál is többször az Ószövetségben és kétszáznál is több helyen az Újszövetségben. Ebből is láthatjuk, mennyire fontos tanulmányozni a róla szóló tant — különösen a mi korunkban —, amikor a tanításnak mindenféle szele fúj, még magával a Lélekkel kapcsolatban is. Egyesek nem fogadják el, hogy a Szentlélek személy és/vagy Isten. Mások nagy hangsúlyt fektetnek munkájára és ajándékaira (vagy arra, ami szerintük a Lélek ajándéka), ugyanakkor az engedelmességet és a megszentelődést, amely pedig tagadhatatlan gyümölcse életünkben végzett munkájának, könnyelműen kezelik. Mindezt Isten Igéjének a fényében kell megvizsgálnunk.
Fontos, hogy a hetednapi adventisták megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozzák, és személyesen ismerjék meg a Szentlelket. Hisszük, hogy Krisztus meghalt a bűneinkért, emellett azonban hiszünk a mennyei szentélyben végzett folyamatos közbenjárói szolgálatában is. A közbenjárás eredményét pedig egyedül a Lélek teheti eredményessé azoknak az életében, akik Krisztus dicsőséges megjelenését várják.
A Szentlélek ihlette a Szentírás íróit (2Pt 1:21), így mai mondandója szükségképpen összhangban van az általa korábban ihletett üzenetekkel. Bármi, ami eltér a történelmi kinyilatkoztatástól, azaz a Bibliától, más forrásból, nem a Szentlélektől származik. Isten azt tanácsolja, hogy „próbáljátok meg a lelkeket" (1Jn 4:1), és végeredményben az egyetlen biztos próbakő maga a Biblia.
A következő hetekben a Szentlélekről szóló tanításokkal foglalkozunk, mindazonáltal nagy hangsúly kerül életünkben végzett munkájának mindennapi, gyakorlati vonatkozására is, hiszen a Lélek Isten eszköze a bűnös emberiség elérésében. Munkája, ill. mozdulatai éppen annyira nyomon követhetetlenek, mint a hegyi szellő, mégis saját tapasztalatunkban, valamint az egyház életében és erejében is megnyilvánul tetteinek hatása. A Lélek megélénkítő hatalmával foglalkozunk részletesen, miközben bemutatjuk a Szentlelket mint Isten újjáteremtő Eszközét, aki egyedül képes Urunk életet átalakító leheletét árasztani ránk. Az említett igazság rendkívül fontos része mindannak, amit a keresztény élet jelent.
Az Úr áldjon meg mindannyiunkat, miközben igyekszünk egyre jobban megérteni a Szentlélek munkáját és szolgálatát! Adja Isten, hogy mindinkább tudatában legyünk, mi módon nyerhetjük el ígéreteit, és teljesedhetünk be „az Istennek egész teljességéig" (Ef 3:19).
A néhai dr. Arnold V. Wallenkapmf svéd lelkész, professzor, a tanulmány szerzője, hosszú éveken át állt egyházi szolgálatban. A nyugdíjba vonulása előtti utolsó éveiben ő volt a Generál Konferencia Bibliai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese.
Clifford R. Goldstein
szerkesztő