Olvassuk el Róm 8:4-et! Vajon mire gondolt itt Pál? Mit jelent „Lélek szerint" járni? Lásd még: Róm 13:14; Gal 5:22—24.

A keresztény saját választása alapján nem az ösztöneit, hajlamait követi, hanem inkább a Lélek késztetésére hallgat. Jézus igazi követője nem tesz semmit anélkül, hogy előbb Isten tanácsát és vezetését ne kérné. „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?" — ezt kérdezi mindig.

Az igaz keresztény nem ragadhat le a puszta elképzelések vagy elméleti hit területén. Hitünk nem lehet csak elméleti; tapasztalatokat kell szereznünk. Ha hallgatunk a Szentlélek késztetésére, a hit mennyei gondolkodásmódja tölti be cselekedeteink és magatartásunk földi formáját.

A Szentlélek munkája életünkben a hit csodája, ami azonban nem jön létre magától. Úgy hogy ne kellene keményen megdolgozniuk érte, csak kevesen jutnak el egyik pillanatról a másikra tiszta, megszentelt életre azok közül, akik átadták szívüket Krisztusnak és részesültek a Szentlélek keresztségében. Sokan tévednek ezen a téren. Nem juthatunk üdvösségre saját cselekedeteink árán, és a saját erőnkre sem támaszkodhatunk a bűn elleni küzdelemben, ám ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell naponta megküzdenünk önmagunkkal és a testtel. Nem kerülhetjük el a csatát, amely nagyon is valóságos, és csak akkor arathatunk diadalt, ha nem riadunk vissza még a szenvedéstől sem. Isten azonban megígérte, hogy a bennünk lakozó Szentlélek által győzelmet arathatunk — ez igen jó hír!

Olvassuk el 1Pt 4:1—2-t! Milyen üzenetet találunk ebben a szakaszban a testtel való küzdelemre vonatkozóan?

Van olyan bűnünk, amelynek a leküzdése — hogy Krisztus nevében felül tudjunk kerekedni rajta — nagy erőfeszítést és önmegtagadást igényel? Mit tehetünk naponta, hogy mind jobban átadjuk magunkat a Szentlélek hatalmának, és győzelmet arathassunk a küzdelemben?