Olvassuk el 1Kor 12:7—25 verseit, majd válaszoljunk a következő kérdésekre:
1. Miért adta Isten a Szentlelket az egyháznak?
_______________________________________________________________
2. Mi az, amit Pál itt a legfontosabbnak tart?
_______________________________________________________________
3. Mi a Szentlélek szerepe Pál szavai szerint?
_______________________________________________________________
4. Mit akart kiemelni Pál, amikor az emberi test hasonlatával utalt a Léleknek az egyházban végzett munkájára?
_______________________________________________________________
A Lélek által újjászülettünk, és Krisztus testének tagjaivá lettünk. Azután az alámerítéses keresztség szertartásával csatlakoztunk egy helyi gyülekezethez. Ám Krisztus testének, azaz az egyháznak a tagjai nem hasonlítanak jobban egymásra, mint testünk különböző részei. Nagyon fontos, hogy ne akarjunk senkit mások hasonmásává formálni! Fogadjuk inkább örömmel, hogy ki-ki eltérő ajándékot kapott!
Amint tehát a különböző szervek egyazon testnek a tagjai, és határozott célt szolgálnak, a gyülekezet, amelyhez csatlakoztunk, sem lehet teljes, azaz nem alkothat egységes testet különböző tagok nélkül. Mint az emberi testnek, a gyülekezetnek is szüksége van a különböző tagokra. Fontos, hogy ki-ki mást és mást tudjon elvégezni.
Ugyanakkor az eltérés nem vezethet megosztottsághoz. Amint Pál hasonlata is mutatja, a test tagjai különböznek egymástól, másként néznek ki, és eltérő módon működnek, de mind egységesen a közös cél elérését szolgálják. A nagy egésszel kell kapcsolatban állnia minden feladatnak, amit a sokféle adománnyal rendelkező, különböző emberek végeznek a Mesterért.
Tapasztalatunk szerint mi lehet a köztünk lévő egyenetlenség legfőbb oka? Az, hogy mindannyian mások vagyunk, és ajándékaink is eltérnek egymástól, vagy inkább valami más? Mi lehet a probléma igazi oka?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!