TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Ellen G. White: Az apostolok története, 20—24. old.

„A Szentlélek tüzes nyelvek alakjában nyugodott meg az összegyűlteken. Akkor a juttatott adomány jelképe volt ez a tanítványok számára, mely képessé tette őket oly nyelveken való folyékony beszélésre, melyeket azelőtt nem ismertek. A tűz megjelenése azt az izzó buzgóságot fejezte ki, mellyel az apostolok működni fognak, s azt az erőt, mely munkájukat kíséri" (Ellen G. White: Az apostolok története, 25. old.).

„Közülük néhányan olyasmit gyakorolnak, amit ajándéknak neveznek, és amiről azt állítják, hogy az Úr adta a gyülekezetnek. Értelmetlen és érthetetlen beszédüket nevezik nyelveken szólásnak, amit nem csak az emberek, de az Úr és az egész menny sem ért. Az ilyen ajándék emberektől ered, akiket a nagy csaló segít. A fanatizmusról, a hamis lelkesedésről, a hamis nyelveken szólásról és a zajongásról azt hiszik, hogy ajándékok, amelyeket Isten adott az egyháznak. Vannak, akiket ez megtéveszt" (Ellen G. White: Testimonies to the Church, 1. köt. 412. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Olvassuk el ApCsel 1:14-et! Milyen fontos lépések idézhetik elő az ilyen egységet azok között, akik között addig nézeteltérés volt? Mit tehet szombatiskolai csoportunk azért, hogy az egész gyülekezetünket hozzásegítse az őskeresztény egyházra jellemző egység eléréséhez?

2. Amint láttuk, a tanítványoknak várni kellett a Szentlélek ajándékára. Van a csoportunkban vagy a gyülekezetben valaki, aki Isten valamelyik ajándékára vár? Ha igen, mit tehetünk a csoporttal azért, hogy megóvjuk testvérünket a csüggedéstől, amíg várakoznia kell? Hogyan segíthetünk, hogy ne adja fel a reményt?

3. Egyre jobban terjed a „nyelveken szólás" jelensége. Dolgozzon ki a csoport egy jó bibliaóra-anyagot, amellyel a segítségére lehetünk azoknak, akiknek ehhez a témakörhöz kapcsolódó kérdései vannak!