Azokkal az ajándékokkal foglalkoztunk, amelyeket az Úr egyházának adott. Ezek után Pál két dologgal indokolta, hogy miért adta Isten az ajándékokat. Mi ez a két ok? Milyen kapcsolatban állnak egymással?

Az első: „A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára" (Ef 4:12). A tökéletesbbítés-nek fordított görög szó jelentése: helyreállítani, kijavítani, mint pl. megjavítani egy szakadt halászhálót (Mt 4:21). A ťszentek tökéletesbbítéseŤ tehát a felkészítésre, képzésre vonatkozik. Képessé teszi a hívőket arra, hogy jól végezzék a szolgálatukat, amire Isten elhívta őket.

Felvetődik a kérdés, kik is a gyülekezet szolgái? Az Újszövetség alapján elmondhatjuk: minden keresztényt szolgálatra hívott el Isten, és azt a feladatot bízta rájuk, hogy menjenek el, tegyenek tanítványokká minden népeket, kereszteljenek és tanítsanak (Mt 28:18–20). A szolgálat munkája nemcsak a kiváltságos kevesek (a klérus) osztályrésze, hanem mindazoké, akik Krisztus nevét vallják. A keresztény szolgálat személyes, egyes embereket érintő feladat. Egyetlen gyülekezeti tag sem érezheti, hogy felmentést kapna alóla, és a lelkészek sem vélhetik a szolgálatot kizárólagos előjoguknak.

Az ajándékok kiosztásával Isten másik célja „Krisztus testének építése" (Ef 4:12). Bármilyen ajándékot kaptunk is, legyen az tanítás, igehirdetés, evangélizálás, gyógyítás, tanácsadás, látogatás, vigasztalás vagy segítségnyújtás, tisztában kell lennünk azzal, hogy nemcsak saját javunkat szolgálják. Az egyház egészének javát és növekedését kell szolgálnunk vele, akik pedig elrejtik ajándékaikat, azoktól Isten elveszi, amit kaptak (Mt 25:24–30). Az egyház csak akkor növekedhet, ha tagjai szeretettel gondoskodnak egymásról, és Krisztus kegyelmével és szeretetével fordulnak a külvilág felé. Ha minden tag hűségesen végzi munkáját, hamarabb eljön a nap, amikor az egész bolygót körüljárja Krisztus megmentő szolgálatának híre. Így a gyülekezetben megvalósul a hit egysége, és részesülünk „Krisztus teljességé"-ben (Ef 4:13). Nem tud csendben maradni a Krisztus teljességét élvező ember, amíg mások Krisztus nélkül élnek! Ez ösztönöz a szolgálatra.

Képzeljük el, milyen lenne a gyülekezetünk, ha mindenki használná Istentől kapott ajándékait, és bekapcsolódna a szolgálatba! Mit tehetnénk ennek érdekében?