A sokszínűség egysége

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 28:18–20; Róma 12:6–8; 1Korinthus 12:28–31; Efézus 4:1–16

„Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is; egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik" (Ef 4:4–6).

Elérkeztünk a levél feléhez. Az első három fejezet a keresztény egység teológiáját vázolta fel, ami az emberiség körében minden megoszlást előidéző tényezőn felülemelkedik. A második három fejezet pedig ennek az egységnek a keresztények életében megmutatkozó gyakorlati következményeivel foglalkozik. Pál tehát a teológia területéről átlép a gyakorlati élet körébe, a magyarázat után rátér az intésre, Isten tettének leírása után arra, hogy mit kell tennünk Isten értünk végbevitt cselekedeteire válaszul. Teológiánknak hatnia kell erkölcseinkre, erkölcseinknek viszont tükrözniük kell teológiánkat.

Pál ezután arra fordítja figyelmét, hogy milyen életet kell élniük a hívőknek, összhangban Krisztus titkának felbecsülhetetlen teológiai ismeretével. A zsidók és görögök közötti egység nem mese, hanem olyan valóság, ami követelményként írja elő, „hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz" (Ef 4:1).

A HÉT FŐBB KÉRDÉSEI: Miért figyelmeztetett Pál, hogy járjunk az elhívatásunkhoz méltóan? Mit jelent ez? Milyen sokszínűség figyelhető meg az Isten egyházára jellemző egység mellett? Milyen ajándékokat kapnak a gyülekezet különböző tagjai? Mit írt az apostol a Krisztusban való növekedésről?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2005. 4. negyedév

Efézusi levél – az emberi kapcsolatok evangéliuma

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: