Keressük ki a következő szövegeket! Ezekből kiderül, hogy miért tartotta Pál az egység gondolatát olyan nagy titoknak. 5Móz 14:2; Mt 10:5; Jn 4:9; ApCsel 10:26–28; Gal 2:11–14

Az Újszövetségben a titok nem valamiféle titkolt dolgot jelent, hanem olyan igazságot, amit korábban nem ismertek az emberek, amíg a maga idejében Isten ki nem jelentette azt a Szentlélek által. Pál utalt rá, hogy ő is kapott egy kinyilatkoztatást (Ef 3:3). „Isten kijelentette nagy titkát [Pál] életében. A titok: Isten szeretete, kegyelme és irgalma nem csak a zsidókért, hanem az egész emberiségért adatott… Az ókori világban feloldhatatlannak tűntek a válaszfalak. Soha senki még legmerészebb álmában sem gondolta, hogy az Istentől kapott kiváltságokban minden nép részesülhet" – (William Barclay: The Letters to the Galatians... [Edinburgh: S. A. P., 1976.] 122–123. old.).

Thomas Jefferson írta: „Magától értetődőnek tartjuk az igazságot, miszerint [Isten] minden embert egyenlőnek teremtett". Szépen hangzik e nyilatkozat, ám a történelem történelem során különböző csoportok mindig is hatalmasabbnak és különbnek képzelték magukat más népeknél vagy nemzeteknél. Ez a gondolkodásmód annyira belevésődött az emberekbe, hogy még az izraelitákat is – akiknek pedig Isten kinyilatkoztatásai ismeretében bölcsebbnek kellett volna lenni – megfertőzte a felsőbbrendűség tudata. Következésképp még az olyan kiváló értelmű, szorgalmas és tanulni vágyó embernek is, mint Pál, Isten külön kinyilatkoztatására volt szüksége ahhoz, hogy megtisztítsa a belé rögződött előítéletektől. Teljességgel hihetetlennek tartotta a gondolatot, hogy a zsidók egységben legyenek a pogányokkal, ezért nevezte titoknak, olyan fogalomnak, amit a legtöbb ember ma sem képes felfogni. Miért is lenne ez titok? Korunkban az emberek általában elítélik az efféle származási, nemzeti és kulturális felsőbbrendűség-tudat megnyilvánulását, ami sajnos, ma is létezik. Még ha valaki nemzetiségi, faji vagy kulturális hovatartozása miatt különbnek is képzeli magát másoknál, ízléstelenségnek tűnik véleményének hangot adni.

Milyen értelemben mondhatjuk el, hogy kulturális vagy nemzetiségi hovatartozásunk miatt különbnek érezzük magunkat másoknál? Miért állnak szöges ellentétben az efféle gondolatok Jézus Krisztus evangéliumával?