Olvassuk el a felsorolt bibliaszövegeket! Foglaljuk össze, mi a fő üzenetük! Hogyan értelmezzük az itt említett megbékélést?

Állampolgárrá lettek, akik korábban idegenek voltak. A reménység nélkül élők reménysége felcsillant. Akik Isten nélkül éltek, rátaláltak az Úrra. Eltűntek az elválasztó falak, megjelent az egység áldásait élvező új teremtmény. Krisztus lett a békességünk. Ef 2:16–18 verseiben Pál Krisztus tettének valóságát és teljességét fejtegeti.

Krisztus megbékéltette az Istennel úgy a zsidókat, mint a pogányokat, „egy testben, a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést" (16. vers). Eközben nem kényszerítette a zsidókat arra, hogy befogadják a pogányokat, sem azokat nem vette rá a zsidó hit elfogadására. Krisztus úgy tudta megbékéltetni a zsidókat és a pogányokat, hogy mindkét csoport közös problémájával, a bűnnel szállt szembe, mert ebből fakad minden ellenségeskedés. A kereszt megbékéltette Istennel a zsidókat és a pogányokat egyaránt, és e megbékélés miatt válhattak a válaszfalak nélküli egyház tagjaivá.

A békesség teljességét a 18. versben hangsúlyozza ki az apostol: „Mert Őáltala van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához". A Szentháromság mindegyik tagja, az Atya, a Fiú és a Szentlélek is részt vesz az Isten és ember, valamint az ember és ember közötti békéltetés folyamatában, úgy függőleges, mint vízszintes irányban. Ez azonban még nem minden. A zsidók és pogányok is egy Lélek által járulhatnak Istenhez. Sem az istentiszteletben, sem a közösségben nem lehetnek többé elválasztó falak a zsidók és a pogányok között.

A „menetelünk"-nek fordított görög szó jelentése arra utal, hogy valaki a király elé járulhat a trónteremben. Krisztus által úgy a pogányok mint a zsidók, azaz minden hívő egyaránt Isten elé járulhat. Ugyanaz a Lélek kíséri Isten tróntermébe azt, aki valaha idegen és távolvaló volt, mint azt, aki addig is szövetséges volt. Ezért igaz, hogy a Krisztusban történt megbékélés teljes és valóságos.

A szövegben csak zsidókról és pogányokról van szó, de bármilyen más csoportot említhetnénk, függetlenül attól, mi választja el őket egymástól. Milyen gátjai vannak még ezen eszményi állapot megvalósulásának? Mit lehetne tenni, hogy elmozdítsuk ezeket az akadályokat?