Csaknem kétezer évvel ezelőtt a Jelenések könyve végén feljegyzett kijelentésében feltámadt Urunk ezt mondta: „Bizony hamar eljövök" (Jel 22:20). A keresztények azóta is küzdenek ezzel a kijelentéssel. A mi szemszögünkből nézve nem úgy tűnik, hogy hamar jön. Tudjuk azonban, hogy az Urat nem köti az idő úgy, mint minket, embereket. Péter apostol emlékeztet rá, hogy „egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap" (2Pt 3:8).
Gondolkozzunk azon, amit Péter az Úrról és az időről írt! Milyen hibától óvnak szavai?
Az örökkévalóságból nézve az Úr Jézus Krisztus hamar eljön. Mégis, milyen sokszor kapjuk magunkat azon, hogy felkiáltunk: „Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?" (Jel 6:10).
Olvassuk el Mt 24:45–51 verseiben Jézus példázatát! Mi Jézus alapvető üzenete ebben a részben? Miért olyan időszerű ez a példázat?
Az egyházban régóta fontolgatjuk a „késlekedés" témáját. Késik-e az Úr, és ha igen, miért? Miért nem tért még vissza? Talán nem kapunk választ az összes kérdésünkre, a fontos mégis az, hogy mindig készen legyünk, bármikor jön is.
Hogyan válaszolnánk annak, aki megkérdezné, mit jelent készen várni Jézus eljövetelét? Készen állnánk-e, ha ma jönne vissza az Úr?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!