Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, „Jézus, Annás és Kajafás előtt” és „Júdás” c. fejezetei, 602-627. o.

„Miközben a lealacsonyító esküdözések még alig hagyták el Péter ajkát, és a kakas hangja még mindig a fülében csengett, az Üdvözítő elfordult a sötét pillantásokat vető bírálóitól és rátekintett szegény tanítványára. Ugyanakkor Péter is Mesterét kereste meg szemével. Jézus tekintetéből mély szánalmat és szomorúságot tudott leolvasni; nem volt abban semmi harag.

Jézus sápadt, szenvedő arcának, remegő ajkainak, részvétet és megbocsátást kifejező tekintetének a látványa hegyes nyílként fúródott Péter szívébe. Felébredt a lelkiismerete. Megelevenedett az emlékezete. Visszaidézte a csak néhány órával előbb tett ígéretét, hogy Urával még a börtönbe és a halálba is elmenne. Visszaemlékezett bánatára, mikor az Üdvözítő azt mondta neki a felház szobájában, hogy háromszor tagadja majd meg Urát ugyanazon az éjszakán. Péter éppen akkor jelentette ki, hogy nem is ismeri Jézust, de keserű fájdalommal rájött, hogy Ura milyen jól ismerte őt, és hogy szívében milyen pontosan elolvasta azokat a hamisságokat, amelyekről jószerével ő maga sem tudott, mert ismeretlenek maradtak számára” (i. m. 615-616. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Mk 14:9 versét olvasva hogyan látjuk Jézus egy másik jövendölésének a teljesedését, ami az elhangzása körülményeit tekintve elég valószínűtlen volt?

2) Hasonlítsuk össze és állítsuk szembe egymással Júdás és Péter alakját! A passió hetében tanúsított magatartásukat illetően miben hasonlítottak egymásra, és miben különböztek?

3) Beszéljünk az úrvacsora jelentőségéről! Hogyan tehetjük tartalmasabbá az úrvacsorai alkalmakat a közösségünkben? Miként vonhatjuk be a gyülekezet minél több tagját az ünneplésbe?

4) Beszéljünk arról, hogy Isten „nemet” mondott Jézus kérésére a Gecsemáné kertjében! Mit jelent, amikor Isten nemet mond nekünk?