Az Ószövetség idején élt bűnös számára az állatáldozat volt a bűntől és a vétkességtől való megszabadulás Isten által kijelölt útja. Mózes harmadik könyve 1–7. fejezetei részletezik az izraelita áldozatokat. Nagy figyelmet fordítottak a különböző áldozatok esetében a vér használatára és elhelyezésére. A rítusokban valójában a vér szerepe volt az izraelita áldozatok egyik egységes jellemzője.

Annak, aki bűnt követett el, tehát megtörte a szövetségi kapcsolatot és az azt szabályozó törvényt, teljes mértékben helyreállhatott a kapcsolata Istennel és az emberekkel, ha helyettesítő állatáldozatot vitt. Az áldozatokat és a velük kapcsolatos rítusokat Isten jelölte ki annak eszközéül, hogy az ember megtisztuljon vétkétől, bűnétől. Azért rendelte el ezeket az Úr, hogy a bűnös megtisztuljon, a vér hintésével a bűnterhét átruházza a szentélyre. Így újból helyreállt a kapcsolat és a teljes szövetség a bűnbánó hívő és a személyes Isten, a megmentő Úr között.

Hogyan segítenek ezek a fogalmak megérteni a tegnapi tanulmány végén feltett kérdéseket?

Miért volt profetikus jelentősége az állatáldozatoknak? Lásd Ézs 53:4-12; Zsid 10:4!

Az ószövetségi állatáldozatokat Isten rendelte el, hogy az ember ezek útján szabadulhasson meg a bűnétől, vétkétől. Ezek változtatták meg a státuszát: a halált érdemlő bűnös bocsánatot nyerhetett, és újból visszakerülhetett az Isten és ember közötti szövetségi kapcsolatba. Bizonyos értelemben azonban az állatáldozatoknak profetikus jellege is volt, hiszen egyetlen állat sem adhatott megfelelő engesztelést az emberiség bűneiért, vétkeiért. A zsidókhoz írt levél írója így fejezi ezt ki: „Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket” (Zsid 10:4). Ezért az állatáldozatok előremutattak Isten Szolgájára, az Isten-Emberre, aki helyettesítő halált halt a világ bűneiért. A bűnös e folyamat által nyert bűnbocsánatot, ezért fogadta el az Úr, ez az alapja a szövetségi kapcsolat megalapításának.

Képzeljük magunkat az ószövetségi korban élt hívők helyébe, amikor állatáldozatokat mutattak be a templomban! Gondoljunk bele, hogy mennyire fontosak voltak az állatok a gazdaságuk, a kultúrájuk és az egész életmódjuk szempontjából! Mire kellett az áldozatoknak tanítani a népet a bűn árával kapcsolatban?