„Senki sem gyakorolhat igazán jótékonyságot önmegtagadás nélkül. Csak egyszerű, önmegtagadó és szigorúan takarékos élettel tudjuk elvégezni a Krisztus képviselőiként részünkre kijelölt munkát. Az önteltséget és a világi becsvágyat ki kell űznünk a szívünkből. Minden munkánkban a Krisztus életében megnyilvánuló önzetlenség elvét kell megvalósítanunk. Otthonunk falain, a képeken, a bútorokon ez legyen olvasható: ťA szegény bujdosókat vidd be házadba!Ť Ruhásszekrényeinken ezt a feliratot kell látnunk, mintha Isten ujjával íródott volna: ťA mezítelent ruházd fel!Ť Az ebédlőben, a gazdagon megterített asztalon ez álljon: ťOszd meg kenyeredet az éhezővel!Ť (Ézs 58:7, RÚF)” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 139. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Vizsgáljuk meg azt a kérdést, amit Ézsaiás tett fel kora népének! „Miért adtok ki pénzt azért, ami nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, ami meg nem elégíthet” (Ézs 55:2)? Mennyiben tesszük mi is ugyanezt, azaz dolgozunk olyanért, ami nem elégít meg? Miért olyan könnyű beleesni ugyanebbe a csapdába?

2) Ha az önmegtagadás, a jótékonyság és a szombat fontos volt Ézsaiás idejében az engesztelési ünnepen, akkor a végidei engesztelési napon (Dán 8:14) is ugyanolyan jelentősége lesz mindennek, amikor Krisztus második adventjekor Isten jubileumi harsonája a végső szabadságot fogja hirdetni (1Kor 15:52; vö. 3Móz 25:9-10)? Magyarázzuk meg a válaszunkat!

3) Beszélgessünk a csoportban a szombatünneplésről! Mit érthet Ézsaiás azon, hogy ne a saját kedvünkre igyekezzünk tenni aznap, mégis „gyönyörűségnek” hívjuk (Ézs 58:13)? Hogyan lehetséges egyszerre mindkettő? Tartsuk észben az 58. fejezet teljes szövegkörnyezetét!

ÖSSZEFOGLALÁS: Ézsaiás próféta könyve 55. és 58. fejezetében a próféta könyörög a népének, hogy ne a saját fejük után menjenek, hanem forduljanak Istenhez, aki sokkal magasabb rendű boldogságot akar nekik adni. Irgalmasan megbocsát, majd azt szeretné, hogy cserébe ők is irgalmasok legyenek, összhangban az engesztelési ünnep és a szombat lelkületével, mert Isten bűnbocsánati ajándéka átformálja a szívet, ha őszintén elfogadják azt.