BODROG MIKLÓS: EMBERI ÉNEK

A lelkek alján bujdosik a fény.

Zengő titok: hűs húrokon motoz;

olykor fehéren felbukkan, de végül

az illatoktól bódultan leszédül,

míg éjre éjt és napot napra hoz

a durva-szirtű, mákony-ízű mély,

míg elnyeli a mohó meredély.

Örök erő, nem bírsz a gyengeséggel?

Téged dicsérünk balgatag mesékkel,

de valónk érdes, rá sós könny csöpög,

s nem tükröződöl vak tükrök között.

Kéz és láb nélkül, holtan heverünk –

rád szomjazunk: Te mondd meg a nevünk!

Belőled él a csüggeteg halandó.

Hideg hullának – mondd – mit ér a mankó?

Az életet: Magadat add nekünk!

Tapintanánk, ízlelnénk és szagolnánk,

hallanánk, látnánk, dics-takarta Lény!

A bársony ég sejtelmesen hajol ránk,

s a lelkek alján bujdosik a fény.

2020. 3. negyedév

Barátság – az Istentől kapott küldetés öröme

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: