Olvassuk el 1Móz 1:1 versét! Milyen mély igazságokat jelent ki ez a vers?
A Biblia a legfennköltebb és a legmélyebb értelmű szavakkal kezdődik, amelyek egyszerűek, de mégis, amikor gondosan tanulmányozzuk őket, felmérhetetlen mélységig hatolnak. Valójában a Biblia első mondata a legnagyobb filozofikus kérdésekre ad választ, mint pl. arra, hogy „Kik vagyunk?”, „Miért vagyunk itt?” és „Hogyan kerültünk ide?”
Azért létezünk, mert Isten megteremtett minket a múlt egy meghatározott idejében. Nem a semmiből fejlődtünk ki, nem is a véletlen folytán jöttünk létre, minden konkrét életcél és tervezett irány nélkül, amint azt a jelenkori tudománynak az eredetről szóló elképzelései alapján tanítják. A darwini evolúció minden vonatkozásban ellentmond a Szentírásnak, és valójában csak ostobának tünteti fel a keresztényeket az, ha megpróbálják összhangba hozni a Bibliával ezt az elméletet.
Isten teremtett meg minket egy bizonyos időpontban: „kezdetben”. Ez szükségképpen azt jelenti, hogy a kezdet előtt Ő már létezett. Vagyis létezett, mielőtt megteremtette az időt, amit a napi „este és reggel” ciklusokkal fejezett ki, valamint a hónapokkal és évekkel, mindezt a világunknak a naphoz és a holdhoz való viszonyában. Ez az abszolút kezdet más szentírási részekből is visszacseng és támogatást kap, amelyek folyamatosan igazolják Isten teremtői munkáját és eszközeit (Jn 1:1-3).
Olvassuk el Jn 1:1-3 és Zsid 1:1-2 szakaszait! Valójában ki a Teremtő? Mi a jelentősége annak, hogy Ő halt meg a kereszten?
A Biblia azt tanítja, hogy Jézus a Teremtő. „Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött” (Jn 1:3, RÚF). Jézus „által a világot is teremtette” (Zsid 1:1-2). Mivel a kezdetektől minden Jézustól ered, valóban reményünk van arra, hogy a vég idején be is fejezi azt, amit elkezdett, hiszen Ő „az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó” (Jel 22:13; 1:8, RÚF).
Mit jelent a tudat, hogy Isten teremtett meg minket? Képzeljük el, mi lenne, ha nem hinnénk ezt! Mennyire másképp tekintenénk önmagunkra és másokra! Miért?
Letöltés |