GALAMB GYÖNGYVÉR: EGY DAL A SZERETETRŐL

Én oly sokszor elfutok

színed elől, mint ma is.

Sőt, én magam sem tudom,

mi késztet erre megint:

Erős karod ellökni,

hiszen szorosan ölel.

Szemeidből zuhanni,

mikor fényük fölemel.

Mert Nálad van az Élet,

s messze Tőled a halál.

És én újra csak félek,

amikor a létem fáj.

Pedig a fájdalom fog

s köt össze végleg Veled.

Bűn sebe Benned sajog,

ha odaadom Neked.

Ha nem futok halálba

és végre maradok ott:

ahol ölelve s várva

létem soha el nem fogy.

2020. 2. negyedév

Hogyan értelmezzük a szentírást?

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: