SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Királyok 21:10-16; Dániel 1; Máté 16:24-26;

2Korinthus 4:17; Galata 2:19-20; Jakab 1:5

„Isten megadta ennek a négy ifjúnak, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is” (Dán 1:17, RÚF).

A Biblia nem szégyelli megmutatni a bukott emberiség gyengeségét. Mózes első könyve 3. fejezetétől kezdve leleplezi az ember bűnét és annak szomorú következményeit. Ugyanakkor azoknak az eseteit is látjuk benne, akik szívből hűségesek maradtak Istenhez, még akkor is, amikor nagy jutalma lett volna annak, ha másként döntenek. Dániel próféta könyvében olvashatjuk az effajta hűség néhány legmegindítóbb példáját.

Ám Dániel próféta könyvének tanulmányozása közben ne feledjük, hogy a könyv valódi hőse Isten! Megszoktuk már azokat a történeteket, amelyek Dániel és a barátai hűségét nyomatékosítják, de közben megfeledkezhetünk arról, hogy annak hűségét dicsérjük, aki vezette és megtartotta a négy fiatalembert, amikor a Babiloni Birodalom hatalmával és csábításaival szembesültek. Éppen elég nagy kihívás az ember számára hűségesnek maradni a saját országában és hazájában, hát még akkor, amikor idegen föld, kultúra és vallás nyomása nehezedik rá! Ezek az emberi főszereplők viszont állták a sarat, mert Pál apostolhoz hasonlóan tudták, kinek hittek (2Tim1:12), az Úrba vetették bizalmukat.