Mit tanácsol Pál az alázattal és a szolgálattal kapcsolatban? Ef 5:21 Hogyan járul hozzá a gyülekezet egységéhez az ilyen lelkület? Miért van nagy szükség rá a családban? Ef 5:22–6:9
Az „engedelmes” szó azt jelenti, hogy valaki alázattal és önként áll a másik elé. Ez a sajátságos elv Krisztustól indult (Mt 20:26-28; Jn 13:4-5; Fil 2:5-8) és mindazokat jellemzi, akiket betölt a Lelke (Ef 5:18). „Krisztus félelme” késztet az engedelmességre (Ef 5:21, RÚF). A kölcsönös „megengedés” forradalmi keresztény tanítás az emberi kapcsolatok terén. Valóra váltja azt a lelki elvet, hogy Krisztusban kivétel nélkül mind egyek vagyunk.
Családi elv. A keresztényi alázat gyakorlótere az otthon. Amennyiben ott működik ez az elv, nagy fordulatok lesznek a gyülekezetben is. Pál az alázatosság bemutatása után egyből rátér arra, hogy ennek milyen hatása lesz a családban.
Ef 5:22–6:9 szakasza háromféle kapcsolatot említ meg, amelyek a társadalom legáltalánosabb, ugyanakkor a legegyenlőtlenebb viszonyai. Nem az az apostol a szándéka, hogy a fennálló társadalmi rendet támogassa, hanem be akarja mutatni, hogyan működik a krisztushit kultúrája, amikor a hívők gyökeresen másként, önként, alázattal viszonyulnak egymáshoz.
Vajon Pál miért következetesen azokat szólítja meg elsőként, akik a kultúra szerint a társadalom gyengébb tagjai – a feleségeket, a gyerekeket és a rabszolgákat? Írd le a keretbe azt a meghatározást, ami arra utal, hogy az ő pozíciójuk gyengébb!
Ef 5:22 | Ef 6:1 | Ef 6:5 |
A társadalom szemében nagyobb erővel rendelkezőket – a férjeket, a szülőket, az urakat – mindig másodikként szólítja meg. Mindannyiuknak olyasmit tanácsol, ami abban a kultúrában eléggé szokatlan volt. Szavai meg is döbbenthették az I. századi hívőket. Kiegyenlítik a talajt a kereszt körül, hogy a kapcsolatokban igazi egységet lehessen tapasztalni.
Letöltés |