Isten Igéjére jellemző, hogy nem kendőzi az emberi élet valóságát. Épp ellenkezőleg, bemutatja a maga nyersességében, időnként teljes fájdalmával és kétségbeesésével együtt. Ráadásul a Biblia az első és utolsó néhány oldalát leszámítva elég szomorú képet fest az emberiségről. Pál nem túlzott, amikor azt írta: „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül” (Róm 3:23).

Olvassuk el 1Kor 10:1-13 szakaszát! Milyen figyelmeztetéseket és ígéreteket találunk itt?

Sokszor a cselekedeteink csupán a változásra adott reakciók. Állandóan változással nézünk szembe. Keresztényként kihívás számunkra, hogy hittel, Istenben bízva fogadjuk ezeket, és a hitünket a kísértésekkel dacolva, engedelmességgel mutassuk ki.

„A világnak emberekre van a legnagyobb szüksége – olyanokra, akik el nem adhatók és meg nem vehetők; olyan emberekre, akik lelkük mélyéig igazak és becsületesek; olyan emberekre, akik merik a bűnt nevén nevezni; olyan emberekre, akik az iránytű pontosságával teljesítik kötelességüket; olyan emberekre, akik kiállnak az igazság mellett, szakadjon bár az ég” (Ellen G. White: Előtted az élet – Nevelés. Budapest, 1992, Advent Kiadó, 55. o.)! Ez éppúgy igaz az ókori Izraelre, mint Ellen G. White idejére vagy a mi korunkra.

A következő igék szerint milyen hibákat követtek el egyesek változások idején? Mit tanulhatunk az esetükből?

ApCsel 5:1-10 

1Móz 16:1-2, 5-6 

Mt 20:20-22 

A változás beköszönt, és gyakran kísértést, kihívást, sőt időnként félelmet is hoz magával. Milyen fontos, hogy van lelki fegyverzetünk a helyes kezeléséhez! Ismét mondjuk, hogy akár váratlan a változás, akár jellemző része az életnek, fel kell készülnünk arra, ami jön, úgy az előre láthatóra, mint a meglepetésszerűen érkezőre!