A színeid,
azok a fontosak.
A színek előhívják
az emlékezet sötét kamráiból
az illatozó helyszíneket,
ahol minden részletnek
jelentősége van: halsütés a tóparton,
szeretsz-e még engem? Mennyire szeretsz?
Mondd ismét, szeretsz-e?
És az a belső táj,
hol a szó krónikása lehetsz,
ahol a másik nagysága mellett
tudsz nevetni
saját kicsinységeden,
ahol kezedben a tőr
vajjá válik.